Új kommunizmus? Neo-hippimozgalom? Felhívás királyakasztásra? Mi az a nemnövekedés?

Budapesten rendezik meg augusztus 30-a és szeptember 3-a között az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciát. A nemnövekedés mozgalma az elmúlt évtizedben ütötte fel a fejét, mint a fennálló, állandó növekedésen alapuló világgazdasági rendszer kritikájának új, alternatívát is kínáló megnyilvánulása. A Magyarországon ragadt francia nemnövekedés mozgalom szószólójával, Vincent Liegey-el beszélgettünk arról, mi ez a nemnövekedés egyáltalán. Komcsik, szocik, zöldek, utópisták, vagy kik ezek? És mit akarnak?

Nemnovekedes-Degrowth-Jolet-LiegeyVincent Liegey érdekes figura, az áramlatokkal valós szembenúszási hajlamát az is jelzi, hogy európai fiatalként nem Magyarországról települt valamelyik nyugati országba, hanem fordítva. 15 éve érkezett egy barátját meglátogatni Budapestre, aztán megfogták az ország, a főváros, az itt élők olyan sajátosságai, amiket itt élőként észre sem vesz az ember, de párizsi szocializációval nagyon is egzotikus, szeretetre méltó és lelkesítő dolgok. Vincent erről az élményről is mesél az interjúban.

El tudnád mondani, mi is az a “nemnövekedés”?
Folytatás

Budapesti Nemnövekedés Konferencia/Hét: Új utakon járva

Budapest degrowth week  Az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencián Budapesten több, mint 600 érdeklődő vett részt a világ minden tájáról. A konferencia tudományos része mellett első ízben került megrendezésre egy mindenki számára nyitott fesztivál, a Budapesti Nemnövekedés Hét, mely több ezer résztvevőt mozgatott meg a város különböző pontjain. Túrák, művészi előadások, workshopok, panelbeszélgetések, és koncertek kerültek megrendezésre, lehetőséget teremtve a Nemnövekedés közösségének arra, hogy kapcsolatba kerüljenek partnereinkkel, barátainkkal és Budapest lakosaival.

Ezen események szervezésénél a fő szempont a Nemnövekedés elveinek szem előtt tartása volt: együttműködés helyi élelmiszer termelőkkel, erőszakmentes kommunikáció, átláthatóság és közvetlen demokrácia, a partnerek, szervezők és résztvevők sokszínűsége, valamint párbeszéd és szövetség teremtése a társadalom különböző szereplői között. Létrehoztunk továbbá új, nyílt forráskódú felületeket és kommunikációs teret, ahol bármilyen hozzászólást, dokumentumot, vagy kép-, és hanganyagot megoszthatnak.

A két éves szervezés és a konferencia ideje alatt a szervezők és a résztvevők egyaránt kipróbálhatták a Nemnövekedés tevékenységeit a gyakorlatban, mintegy kísérletezve az elmélettel. A lehetséges felmerülő kérdések a következők: hogyan értelmezzük a Nemnövekedés fogalmát? Egy mozgalomról, hálózatról, vagy provokatív szlogenről beszélünk? Milyen jövőbeli lehetőségei vannak a globális és helyi szintű közreműködésnek? Hogy lehetne hatékonyabb szövetségeket létrehozni? Mi lesz a Nemnövekedés iránymutató narratívája? Néhány válasz és beszélgetés a fent említett témák körül megtalálható a honlapunkon: videók (magyarul), prezentációk, tanulmányok.

Több, mint 100 interjú készült a magyar és nemzetközi média részvételével.

Szeretnénk köszönetet mondani minden partnerünknek és a konferencia résztvevőinek, továbbá köszönjük barátainknak, szomszédainknak Budapesten és túl, a párbeszéd folytatódik!

A Budapesti Nemnövekedés Konferencia csapata
http://budapest.degrowth.org/

14233013_1210091185688565_8001697683644862393_n14264097_1210093705688313_9209222735192829688_n    14212758_1210093242355026_3117252545475035600_n 14199311_1210093109021706_6853639432353869212_n  14225397_1210092039021813_3563515041759301834_n  14192065_1210091312355219_7619284707874252925_n Fotok Café Babel Budapest

Meghívó az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciára (Budapest, 2016. augusztus 30 – szeptember 3.)

Az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciának Budapest ad otthont 2016. augusztus 30. és szeptember 3. között.

green snail

Find the public Programmes here

Nemnövekédes Hét Programred snail

Most először, a konferenciával párhuzamosan megszervezésre kerül a „Budapesti Nemnövekedés Hét”, amelynek keretén belül – 10 helyszínen több mint 100 -, a nagyközönség számára is elérhető panelbeszélgetésen; társadalmi párbeszédet bátorító világkávézón; gyakorlati workshopokon; alternatív szervezeteket és megoldásokat bemutató túrákon; valamint művészeti, zenei és kulturális eseményeken vehetnek részt az érdeklődők.

Budapest degrowth week A nemnövekedés gondolata az elmúlt 10 év során terjedt el. Magát a figyelemfelhívásra szánt fogalmat olyan vitákban kezdték el használni, amely arról szólt, hogy egy korlátos világban lehet-e, vagy egyáltalán akarunk-e növekedni. A konferencia és a Nemnövekedés Hét célja egyfelől, hogy megkérdőjelezze a növekedés szükségességét a korlátok ismeretében és segítsen felmérni a társadalom kihívásait ebből a szempontból, másrészt pedig, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményezzen a legkülönbözőbb szinteken a lehetséges megoldásokról.

Mi az a nemnövekedés? - 444.hu
Nem lehet a végtelenségig növekedni
 - ATV
“Ki kell szállni a mókuskerékből!” – Kossuth Radio

Jólét gazdasági növekedés nélkül

SAJTOKOZLEMENY – Nemnovekedes Konferencia/Hét

Köves Alexandra közgazdász és Vincent Liegey, a Nemnövekedés mozgalom magyarországi szóvivője a sajtóreggelin
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Zöld fordulat kell ? Forradalom söpörheti el a GDP diktatúráját

Teljes értékrendváltozást kellene elérni, különben összeomlik a jelenleg ismert gazdasági rendszer – hangzott el a 2016 a nemnövekedésről szól elnevezésű csütörtöki sajtóeseményen a Budapesti Corvinus Egyetemen. (Forrás : Magyar Nemzet Online, 2016. január 28. Szerző : Veczán Zoltán)

Folytatás

image

„A társadalomnak nincs jövője a nagyvállalatokkal szemben”

Egy futárszolgálat, ahol a futárok nem csak futárok, egy műhely, ahol akár ingyen összerakhatod a saját bringádat, egy farm, ahol akkor hatékony a termelés, ha boldogok az emberek. És egy kezdeményezés, ami arra vár, hogy lekoppintsák. (Forrás : HVG, 2015. december 18. Szerző: Iliás-Nagy Katalin)

Folytatás

The Only Sustainable Growth is Degrowth

Nemnövekedés: utópia vagy új modell ?

Kutatási terület, mozgalom, életmód, utópia? Mindezek összessége a Nemnövekedési Mozgalom, amelyről augusztus-szeptember fordulóján konferenciát rendeznek a Budapesti Corvinus Egyetemen. A paradigmaváltónak szánt elképzelés szerint a véges lehetőségekkel rendelkező világban nem lehet a végtelenségig növekedni, ezért szükség van az uralkodó gazdasági-társadalmi felfogások gyökeres átgondolására. (Forrás : Mandiner, 2016. január 28. Írta: Pintér Bence)

Folytatás

snail-shell-988766_960_720

Itt van a világmegváltó elmélet !

A gazdasági növekedés folyamatos hajszolása helyett fenntartható, az ökológiai és társadalmi korlátokat figyelembe vevő berendezkedési forma létrehozását ígéri az úgynevezett “nemnövekedés” elmélete. Ennek működéséről Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa beszélt az InfoRádiónak. (Forrás : Inforadio.hu, 2016. január 28.)

Folytatás

„A GDP és a boldogság két külön dolog”, A Vörös Postakocsin

A Vörös Postakocsi Online

Ha a dolgok így mennek tovább, 2050-re összeomlik az a gazdasági rendszer, amiben élünk – figyelmeztet Serge Latouche francia közgazdászprofesszor. „Gyökeresen át kell alakítani a gazdaságot és az intézményrendszert. Az átalakuláshoz vezető eszközök címszavakban a következők: helyi termelés, újfajta mezőgazdasági módszerek (biogazdaság, agroökológia, agroerdészet), low-tech közlekedés, helyi pénz, szívességbankok, a munka megosztása, feltétel nélküli alapjuttatás, maximált jövedelem, az igazságtalan hiteltörlesztések felmondása, a reklámok és a tervezett elavulás  szigorú korlátozása – javasolják mindezt egy alternatív közgazdasági modell, aNemnövekedés mozgalom szószólói. Vincent Liegey-vel, a Nemnövekedés mozgalom magyarországi szóvivőjével a mozgalom céljairól és mai helyzetéről beszélgettem.

Kulin Borbála: A Nemnövekedés mozgalom elképzelései és programjai felől tájékozódva többféle benyomás kavarog bennem: egyfelől, hogy egy utópia ragad magával. Másfelől, belegondolok, hogy egy vidéken élő ember átlagos hétköznapi életében a célkitűzéseitek jó része már ma megvalósul: az emberek sokat járnak biciklivel, használt ruhákkal ruházkodnak, a szomszédokkal és ismerősökkel csere-üzleteket kötnek – de nem tudatosságból, hanem mert az embereknek nincs pénze. A Nemnövekedés nem csupán egy ideológia a kapitalizmus „vesztesei” számára?

V.L.: Fontos dologra kérdezel rá. Ugyanis határozott különbséget kell tennünk recesszió – vagy kényszerű nemnövekedés – és választott nemnövekedés között. Két teljesen különböző helyzet. Ha ugyanis elhatározod, hogy nem használod a kocsid és inkább biciklizel, ha felszabadítod magad a kocsiszükséglet alól, az alól az anyagi teher alól, amit a kocsi fenntartása jelent és ezt tudatosan és önszántadból teszed, teljesen másképp éled ezt meg, mint hogyha ugyanezt szükségből csinálod, mert nincs más megoldás, mert nincs pénzed. Azt se felejtsük el, hogy azért láthatjuk „veszteseknek” a szerényebb körülmények között élő embereket, mert egy olyan társadalomban élünk, amiben a tömegmédia, a kultúránk azt sugallja folyamatosan, hogy minél többet fogyasszunk. Még ha az alapvető szükségleteinket fedezni is tudjuk, mindig úgy érezzük: ez nem elég, előttünk a leggazdagabbak élete, az ő életstílusukat akarjuk követni. Mi azt kérdőjelezzük meg, hogy van-e értelme olyan társadalmat építeni, ami azon alapul, hogy állandóan többet és többet akarunk fogyasztani, így állandó versenyhelyzetbe állítva egymással a társadalom tagjait. Ha így teszünk ugyanis, akkor egy állandó frusztrációt választunk, és ennek az értelmét muszáj megkérdőjeleznünk. Mi tehát nem azt mondjuk az embereknek, hogy jaj, de jó, hogy szegények vagytok, maradjatok is szegények, jó az nektek – sokkal inkább a globális rendszert kritizáljuk. Kritizáljuk az oligarchák, a leggazdagabbak, a burzsoázia életstílusát. Nem csak, hogy nem fenntartható, de nem is kívánatos. Hiszen a leggazdagabbak között is, a nagyvárosi elit társadalom tagjai között is igen magas a depressziós emberek aránya, gyakori az öngyilkosság, a stressz, az értelmetlen élet, az értelmetlen tevékenységek okán. A társadalmunk tehát olyan, hogy a szegények és a gazdagok is boldogtalanok: az egyik oldal frusztrált, mert a másik életére vágyik, a gazdagok pedig a normális társadalmi-szociális viszonyok hiányát, az értelmes tevékenységek hiányát sínylik meg. Nem szegénységbe akarjuk tehát dönteni az emberiséget, hanem a globális rendszert kritizáljuk.
Folytatás

Degrowth radio: Open Source on Radiozora

Tonight, live on Radiozora, Chill channel from 7 pm: Cargonomia

As a peak of our Open Source series, this episode celebrates the birth of Cargonomia, a forward-looking project that blends several socially and environmentally conscious ideas and movements that include Cyclonomia Do it Yourself Bicycle Social Cooperative, Zsamboki Biokert, an organic vegetable farm and sustainable agriculture community education center which distributes weekly vegetable boxes to food communities in Budapest, and Kantaa, a self organized bike messenger and delivery company”.

We made a first radio programme on Radiozora in July 2014, Introduction to Degrowth:

We decided to keep going with a monthly programme “Open Source” and met again in September 2014:

Degrowth and food production with Logan and Zsámbok Organic Garden:

Degrowth and DiY, low-tech and Cyclonomia:

Degrowth sources: Karl Polanyi and Nicholas Georgescu-Roegen:

Degrowth and Transition network with Tracey Wheatley and Transition in Hungary.

Our last programme was (soon online): Degrowth sources 2: Ivan Illich, Cornelius Castoriadis and André Gorz.

With Sara Feher and Vincent Liegey.
Thanks Adrien, Logan, Tracey and Radiozora.

A nemnövekedés a Közgazdasági Szemlen – A növekedésen túl – egy új irányzat hozzájárulása a fenntarthatósági vitához

Közgazdasági Szemle legfrissebb számA növekedésen túl – egy új irányzat hozzájárulása a fenntarthatósági vitához
Dombi Judit — Málovics György

A gazdasági növekedés fenntarthatóságának kérdése már jó ideje foglalkoztatja a közgazdászokat – leginkább a környezet-gazdaságtan és az ökológiai közgazdaságtan képviselőit. Tanulmányunkban egy olyan új, nemnövekedésnek* (degrowth) nevezett irányzatot mutatunk be, amely szerint a gazdasági növekedés egyrészt környezeti oldalról hosszú távon nem fenntartható, másrészt pedig társadalmi oldalról nem is feltétlenül kívánatos. Így korunk környezeti, társadalmi és gazdasági problémáira nem a gazdasági növekedés fokozása a megoldás, hanem egy új, ténylegesen ökológiailag fenntartható és igazságosabb társadalmi-gazdasági berendezkedés, amely nem a gazdaság méretének folyamatos növekedésére épül. Az irányzat közgazdaságtani előzményeinek és gondolatkörének vázolása után megpróbáljuk elhelyezni e megközelítést napjaink fenntarthatósággal foglalkozó gondolati paradigmái között. Következtetésünk, hogy a nemnövekedés koncepciója még nem kiforrott, mondandóját számtalan bizonytalanság és megválaszolatlan kérdések sokasága övezi. Leginkább talán egy olyan újszerű megközelítésnek tekinthető, amely strukturált módon rávilágíthat számos olyan vitás kérdésre, amelyeket a hagyományos fenntarthatósági gondolkodás nem képes érdemben megválaszolni. Journal of Economics Literature (JEL) kód: O40, O44, Q01.

LXII. évf., 2015. február (200—221. o.) , Szemle

The dilemma of the sustainability of economic growth has been debated in economics for decades, above all in environmental economics and ecological economics. The study introduces an approach that is critical towards the long-term sustainability of economic growth. According to the de-growth approach, continuous economic growth is (1) impossible for environmental reasons, and (2) not even necessarily desirable for social reasons. So the solution to environmental, social and economic problems of the age is not more, accelerated economic growth, but a new socio-economic order that is ecologically sustainable, socially equitable, and not based on continuous economic growth. After introducing the antecedents of de-growth in economics, the authors place it among the current streams of sustainability thinking. The conclusion is that the messages of de-growth are encompassed by many uncertainties and unanswered questions. Present-day de-growth thinking, rather than being a mature paradigm, can be seen as a novel approach potentially able to highlight debatable sustainability-related questions that cannot be resolved by mainstream sustainable-development thinking.