A neoliberalizmus és a protekcionizmus helyett valami mást ajánlunk

2016. NOVEMBER 23. SZERDA

A francia baloldalon hosszú ideje folyik a vita a protekcionizmus nyújtotta lehetőségekről: eszköz lehet-e az ország szuverenitásának visszaszerzésében, az utóbbi évtizedek gazdasági folyamatainak, így például az ipari termelés eróziójának visszafordításában. A nemnövekedés mozgalom képviselőinek korábban franciául megjelent, alábbi szövege ma, amikor Donald Trump győzelme újabb lendületet adhat a protekcionizmusnak, ismét aktuálisnak tűnhet.  

ted.jpg

Térjünk vissza a protekcionizmushoz? Próbáljuk meg szabályozni a piacokat? A munkanélküliség elleni küzdelemben a növekedést favorizáljuk, bármi áron? Úgy tűnik, a baloldal híján van az emancipációt célzó, átfogó és ökológiailag fenntartható társadalmi-gazdasági projekteknek. Az eszmei vákuummal szemben, a gazdasági relokalizáció egyre vonzóbb elképzeléssé vált.

A szerzők által javasolt “relokalizáció” kifejezés fordítása nem egyszerű. A Franciaországban az elsősorban a termelő egységek olcsóbb feltételeket nyújtó országokba való költöztetésére használt “délocalisation” kifejezés ellentéte: az adott tevékenység visszatelepítése a lokális keretek közé.

De nyitott és altruista relokalizációról van szó, amely a nyomasztó és veszélyes elszigetelődéssel ellentétben képes a hatalom, a hatékonyság, a jólét, az autonómia és az együttélés megfelelő egyensúlyait megteremteni. Vitaindítónak olvassák el, hogyan vélekedünk mi minderről.
Folytatás

Új kommunizmus? Neo-hippimozgalom? Felhívás királyakasztásra? Mi az a nemnövekedés?

Budapesten rendezik meg augusztus 30-a és szeptember 3-a között az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciát. A nemnövekedés mozgalma az elmúlt évtizedben ütötte fel a fejét, mint a fennálló, állandó növekedésen alapuló világgazdasági rendszer kritikájának új, alternatívát is kínáló megnyilvánulása. A Magyarországon ragadt francia nemnövekedés mozgalom szószólójával, Vincent Liegey-el beszélgettünk arról, mi ez a nemnövekedés egyáltalán. Komcsik, szocik, zöldek, utópisták, vagy kik ezek? És mit akarnak?

Nemnovekedes-Degrowth-Jolet-LiegeyVincent Liegey érdekes figura, az áramlatokkal valós szembenúszási hajlamát az is jelzi, hogy európai fiatalként nem Magyarországról települt valamelyik nyugati országba, hanem fordítva. 15 éve érkezett egy barátját meglátogatni Budapestre, aztán megfogták az ország, a főváros, az itt élők olyan sajátosságai, amiket itt élőként észre sem vesz az ember, de párizsi szocializációval nagyon is egzotikus, szeretetre méltó és lelkesítő dolgok. Vincent erről az élményről is mesél az interjúban.

El tudnád mondani, mi is az a “nemnövekedés”?
Folytatás

Budapesti Nemnövekedés Konferencia/Hét: Új utakon járva

Budapest degrowth week  Az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencián Budapesten több, mint 600 érdeklődő vett részt a világ minden tájáról. A konferencia tudományos része mellett első ízben került megrendezésre egy mindenki számára nyitott fesztivál, a Budapesti Nemnövekedés Hét, mely több ezer résztvevőt mozgatott meg a város különböző pontjain. Túrák, művészi előadások, workshopok, panelbeszélgetések, és koncertek kerültek megrendezésre, lehetőséget teremtve a Nemnövekedés közösségének arra, hogy kapcsolatba kerüljenek partnereinkkel, barátainkkal és Budapest lakosaival.

Ezen események szervezésénél a fő szempont a Nemnövekedés elveinek szem előtt tartása volt: együttműködés helyi élelmiszer termelőkkel, erőszakmentes kommunikáció, átláthatóság és közvetlen demokrácia, a partnerek, szervezők és résztvevők sokszínűsége, valamint párbeszéd és szövetség teremtése a társadalom különböző szereplői között. Létrehoztunk továbbá új, nyílt forráskódú felületeket és kommunikációs teret, ahol bármilyen hozzászólást, dokumentumot, vagy kép-, és hanganyagot megoszthatnak.

A két éves szervezés és a konferencia ideje alatt a szervezők és a résztvevők egyaránt kipróbálhatták a Nemnövekedés tevékenységeit a gyakorlatban, mintegy kísérletezve az elmélettel. A lehetséges felmerülő kérdések a következők: hogyan értelmezzük a Nemnövekedés fogalmát? Egy mozgalomról, hálózatról, vagy provokatív szlogenről beszélünk? Milyen jövőbeli lehetőségei vannak a globális és helyi szintű közreműködésnek? Hogy lehetne hatékonyabb szövetségeket létrehozni? Mi lesz a Nemnövekedés iránymutató narratívája? Néhány válasz és beszélgetés a fent említett témák körül megtalálható a honlapunkon: videók (magyarul), prezentációk, tanulmányok.

Több, mint 100 interjú készült a magyar és nemzetközi média részvételével.

Szeretnénk köszönetet mondani minden partnerünknek és a konferencia résztvevőinek, továbbá köszönjük barátainknak, szomszédainknak Budapesten és túl, a párbeszéd folytatódik!

A Budapesti Nemnövekedés Konferencia csapata
http://budapest.degrowth.org/

14233013_1210091185688565_8001697683644862393_n14264097_1210093705688313_9209222735192829688_n    14212758_1210093242355026_3117252545475035600_n 14199311_1210093109021706_6853639432353869212_n  14225397_1210092039021813_3563515041759301834_n  14192065_1210091312355219_7619284707874252925_n Fotok Café Babel Budapest

Meghívó az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciára (Budapest, 2016. augusztus 30 – szeptember 3.)

Az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciának Budapest ad otthont 2016. augusztus 30. és szeptember 3. között.

green snail

Find the public Programmes here

Nemnövekédes Hét Programred snail

Most először, a konferenciával párhuzamosan megszervezésre kerül a „Budapesti Nemnövekedés Hét”, amelynek keretén belül – 10 helyszínen több mint 100 -, a nagyközönség számára is elérhető panelbeszélgetésen; társadalmi párbeszédet bátorító világkávézón; gyakorlati workshopokon; alternatív szervezeteket és megoldásokat bemutató túrákon; valamint művészeti, zenei és kulturális eseményeken vehetnek részt az érdeklődők.

Budapest degrowth week A nemnövekedés gondolata az elmúlt 10 év során terjedt el. Magát a figyelemfelhívásra szánt fogalmat olyan vitákban kezdték el használni, amely arról szólt, hogy egy korlátos világban lehet-e, vagy egyáltalán akarunk-e növekedni. A konferencia és a Nemnövekedés Hét célja egyfelől, hogy megkérdőjelezze a növekedés szükségességét a korlátok ismeretében és segítsen felmérni a társadalom kihívásait ebből a szempontból, másrészt pedig, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményezzen a legkülönbözőbb szinteken a lehetséges megoldásokról.

Mi az a nemnövekedés? - 444.hu
Nem lehet a végtelenségig növekedni
 - ATV
“Ki kell szállni a mókuskerékből!” – Kossuth Radio

Jólét gazdasági növekedés nélkül

SAJTOKOZLEMENY – Nemnovekedes Konferencia/Hét

Köves Alexandra közgazdász és Vincent Liegey, a Nemnövekedés mozgalom magyarországi szóvivője a sajtóreggelin
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Zöld fordulat kell ? Forradalom söpörheti el a GDP diktatúráját

Teljes értékrendváltozást kellene elérni, különben összeomlik a jelenleg ismert gazdasági rendszer – hangzott el a 2016 a nemnövekedésről szól elnevezésű csütörtöki sajtóeseményen a Budapesti Corvinus Egyetemen. (Forrás : Magyar Nemzet Online, 2016. január 28. Szerző : Veczán Zoltán)

Folytatás

image

„A társadalomnak nincs jövője a nagyvállalatokkal szemben”

Egy futárszolgálat, ahol a futárok nem csak futárok, egy műhely, ahol akár ingyen összerakhatod a saját bringádat, egy farm, ahol akkor hatékony a termelés, ha boldogok az emberek. És egy kezdeményezés, ami arra vár, hogy lekoppintsák. (Forrás : HVG, 2015. december 18. Szerző: Iliás-Nagy Katalin)

Folytatás

The Only Sustainable Growth is Degrowth

Nemnövekedés: utópia vagy új modell ?

Kutatási terület, mozgalom, életmód, utópia? Mindezek összessége a Nemnövekedési Mozgalom, amelyről augusztus-szeptember fordulóján konferenciát rendeznek a Budapesti Corvinus Egyetemen. A paradigmaváltónak szánt elképzelés szerint a véges lehetőségekkel rendelkező világban nem lehet a végtelenségig növekedni, ezért szükség van az uralkodó gazdasági-társadalmi felfogások gyökeres átgondolására. (Forrás : Mandiner, 2016. január 28. Írta: Pintér Bence)

Folytatás

snail-shell-988766_960_720

Itt van a világmegváltó elmélet !

A gazdasági növekedés folyamatos hajszolása helyett fenntartható, az ökológiai és társadalmi korlátokat figyelembe vevő berendezkedési forma létrehozását ígéri az úgynevezett “nemnövekedés” elmélete. Ennek működéséről Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa beszélt az InfoRádiónak. (Forrás : Inforadio.hu, 2016. január 28.)

Folytatás

„A GDP és a boldogság két külön dolog”, A Vörös Postakocsin

A Vörös Postakocsi Online

Ha a dolgok így mennek tovább, 2050-re összeomlik az a gazdasági rendszer, amiben élünk – figyelmeztet Serge Latouche francia közgazdászprofesszor. „Gyökeresen át kell alakítani a gazdaságot és az intézményrendszert. Az átalakuláshoz vezető eszközök címszavakban a következők: helyi termelés, újfajta mezőgazdasági módszerek (biogazdaság, agroökológia, agroerdészet), low-tech közlekedés, helyi pénz, szívességbankok, a munka megosztása, feltétel nélküli alapjuttatás, maximált jövedelem, az igazságtalan hiteltörlesztések felmondása, a reklámok és a tervezett elavulás  szigorú korlátozása – javasolják mindezt egy alternatív közgazdasági modell, aNemnövekedés mozgalom szószólói. Vincent Liegey-vel, a Nemnövekedés mozgalom magyarországi szóvivőjével a mozgalom céljairól és mai helyzetéről beszélgettem.

Kulin Borbála: A Nemnövekedés mozgalom elképzelései és programjai felől tájékozódva többféle benyomás kavarog bennem: egyfelől, hogy egy utópia ragad magával. Másfelől, belegondolok, hogy egy vidéken élő ember átlagos hétköznapi életében a célkitűzéseitek jó része már ma megvalósul: az emberek sokat járnak biciklivel, használt ruhákkal ruházkodnak, a szomszédokkal és ismerősökkel csere-üzleteket kötnek – de nem tudatosságból, hanem mert az embereknek nincs pénze. A Nemnövekedés nem csupán egy ideológia a kapitalizmus „vesztesei” számára?

V.L.: Fontos dologra kérdezel rá. Ugyanis határozott különbséget kell tennünk recesszió – vagy kényszerű nemnövekedés – és választott nemnövekedés között. Két teljesen különböző helyzet. Ha ugyanis elhatározod, hogy nem használod a kocsid és inkább biciklizel, ha felszabadítod magad a kocsiszükséglet alól, az alól az anyagi teher alól, amit a kocsi fenntartása jelent és ezt tudatosan és önszántadból teszed, teljesen másképp éled ezt meg, mint hogyha ugyanezt szükségből csinálod, mert nincs más megoldás, mert nincs pénzed. Azt se felejtsük el, hogy azért láthatjuk „veszteseknek” a szerényebb körülmények között élő embereket, mert egy olyan társadalomban élünk, amiben a tömegmédia, a kultúránk azt sugallja folyamatosan, hogy minél többet fogyasszunk. Még ha az alapvető szükségleteinket fedezni is tudjuk, mindig úgy érezzük: ez nem elég, előttünk a leggazdagabbak élete, az ő életstílusukat akarjuk követni. Mi azt kérdőjelezzük meg, hogy van-e értelme olyan társadalmat építeni, ami azon alapul, hogy állandóan többet és többet akarunk fogyasztani, így állandó versenyhelyzetbe állítva egymással a társadalom tagjait. Ha így teszünk ugyanis, akkor egy állandó frusztrációt választunk, és ennek az értelmét muszáj megkérdőjeleznünk. Mi tehát nem azt mondjuk az embereknek, hogy jaj, de jó, hogy szegények vagytok, maradjatok is szegények, jó az nektek – sokkal inkább a globális rendszert kritizáljuk. Kritizáljuk az oligarchák, a leggazdagabbak, a burzsoázia életstílusát. Nem csak, hogy nem fenntartható, de nem is kívánatos. Hiszen a leggazdagabbak között is, a nagyvárosi elit társadalom tagjai között is igen magas a depressziós emberek aránya, gyakori az öngyilkosság, a stressz, az értelmetlen élet, az értelmetlen tevékenységek okán. A társadalmunk tehát olyan, hogy a szegények és a gazdagok is boldogtalanok: az egyik oldal frusztrált, mert a másik életére vágyik, a gazdagok pedig a normális társadalmi-szociális viszonyok hiányát, az értelmes tevékenységek hiányát sínylik meg. Nem szegénységbe akarjuk tehát dönteni az emberiséget, hanem a globális rendszert kritizáljuk.
Folytatás