A Nemnövekedés az Origón: Élhetünk folyton-folyvást jobban növekedés nélkül?

A Nemnövekedés az Origón:

Egy véges méretű bolygón nem lehet örökké növelni a gazdaságot és a gazdagságot. Erre az egyszerű összefüggésre mutatnak rá a főáramú közgazdaságtannal szembemenő magyar és francia ökológiai közgazdászok. Megoldás lehet például, ha enyhítenénk a munkaerő után fizetendő adókon, cserébe többet hajtanánk be a környezetterhelés miatt.

Hová költözünk, ha kinőjük a Földet?

A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet kétévente készíti el az Élő Bolygó Jelentést (Living Planet Report), amelyben a földi élet állapotáról számol be. Az idén szeptember végén nyilvánosságra hozott dokumentumlegmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a gerinces fajok populációi a felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben. Az ökológiai válság nem csak abban nyilvánul meg, hogy csökken a fajok változatossága, hanem a klímaváltozásban is. A drámai globális helyzet alapvető oka, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint a Föld eltartóképessége.

Jelenleg másfélszer annyi erőforrást használunk fel, mint amennyi a természetben újratermelődik, ami nem csak oda vezet, hogy az erőforrások egy része hamarosan rendkívül nehezen elérhetővé válhat (pl. az ivóvíz), de egyben azzal is jár, hogy az ökoszisztéma állapota folyamatosan romlik. Ahogy Vincent Liegey, a franciaországi nemnövekedés mozgalom Budapesten élő szóvivője mondja, a növekedésnek energetikai, erőforrásbeli és ökológiai korlátai vannak.


Vincent Liegey. A nemnövekedés mozgalom egyre bővül – a szeptemberben Lipcsében megrendezett 4. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencián 3200-an vettek részt hetvennégy országból. A téma egyre inkább bekerül a civil társadalom vitáiba. Liegey és szerzőtársai Jólét gazdasági növekedés nélkül című könyve 2014 januárjában jelent meg magyarul - Forrás: Bajomi Bálint

A könnyűolaj és a fémek egy részének kitermelése csúcsra jutott, ami a közeljövőben a fogyasztásnak is gátat szabhat. Az csupán a Csillagok háborúja és más sci-fi filmek fantáziavilágában valósítható meg, hogy az emberiség más bolygókra terjeszkedjen – egyelőre a Földön kívül nem találtunk olyan bolygót, ami második otthont tudna adni az élet földi formáinak és az emberiségnek.

Válság van

Liegey szerint jelenleg gazdasági, szociális, ökológiai, energetikai, politikai és demokratikus válságban élünk. Ezen válságok kölcsönösen kapcsolatban állnak egymással, és akár a fogyasztás és termelés állandó növelésére alapuló nyugati társadalom összeomlásához is vezethetnek. Serge Latouche francia közgazdász álláspontja szerint ez utóbbi 2050 környékén következhet be – az esetben, ha nem változik semmi.

A GDP mint csodafegyver

Bár egyértelmű, hogy az erőforrásaink végesek, ennek ellenére a politika és a gazdaság vezetői a nemzeti össztermék, a GDP folyamatos növelésére törekednek. Liegey szerint a jelenlegi társadalmat főként a növekedés célja köré szervezték. Antal Miklós ökológiai közgazdász legutóbb a TEDxDanubia konferencián járta körül a témát(Antal jelenleg a nemzeti kiválóság program keretében a Pannon Egyetem kőszegi társadalomkutató intézetének ösztöndíjasa).

A folytonos növekedés ellen tüntetők Lyonban

Antal és Liegey egybehangzóan azt mondják, hogy a GDP és a boldogság két külön dolog, amely nem mindig jár együtt. A világ különböző országaiban élők boldogságszintjét kutató vizsgálat szerint Kanadában és Guatemalában a legboldogabbak az emberek, utánuk jön Svédország, El Salvador, Uruguay, Brazília, Ausztria, Dánia, Costa Rica és Panama. Jól látszik, hogy nem csak magas GDP-vel rendelkező országok teljesítenek jól a boldogságteszten.

Vincent Liegey elmondása szerint a gazdag nyugati társadalmakban aggasztóan gyakori az antidepresszánsok szedése, az öngyilkosság, a magány, az erőszak, és nagy mértékűek a társadalmi egyenlőtlenségek. Alacsony kiindulási GDP esetén a mutató növekedése növeli a jóllétet, de egy bizonyos szint elérése után az utóbbi nem növekszik tovább. Ugyanakkor Antal Miklós azt is hozzáteszi, hogy a GDP csökkenése miatt sok esetben a jóllét is csökken, mert például:

„A GDP CSÖKKENÉSE ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG NÖVEKEDÉSE JELLEMZŐEN EGYÜTT JÁR,

mivel általában a kettőnek közös oka van. Ha bezárnak egy gyárat vagy csökken az igény egy szolgáltatásra, az csökkenti a GDP-t és növeli a munkanélküliséget” – mondta Antal Miklós az Origónak.

A mai gazdasági rendszerben egy cég költségei között jelentős tétel a munkaerő. A legtöbb vállalat igyekszik növelni a munkaerő termelékenységét, ezáltal egyes alkalmazottak feleslegessé válnak. (Ha egy áruházban bevezetik az automata, önkiszolgáló kasszákat, megszűnik a korábbi pénztárosok munkája.) Nemzetgazdasági szinten új beruházásokra van szükség, hogy ezek felszívják a másutt feleslegessé váló munkaerőt. Tehát gazdasági növekedés kell ahhoz, hogy állandó szinten maradjon a foglalkoztatottság.


A munkanélküliség és a GDP összefüggése. Az adatok az Egyesült Államokra vonatkoznak (forrás: US Bureau of Labour Statistics) - Forrás: Antal Miklós

A gazdaságok növekedési kényszerének más aspektusai is vannak. „Ha több termék és szolgáltatás van egy országban, akkor ezek virtuális megfelelőjéből – vagyis pénzből – is több lehet anélkül, hogy ez inflációt okozna. Több pénzt könnyebb elosztani, különösen akkor, ha a gazdasági növekedés költségeit át lehet hárítani más fajokra, országokra, vagy generációkra” – mondta Antal Miklós a TEDxDanubián. Viszont ha csökken a GDP, akkor általában az adóbevételek is csökkennek.

A szétcsatolás fontossága

Ahhoz, hogy a GDP növekedés és a környezeti célok összeegyeztethetők legyenek, az egységnyi GDP-re jutó környezeti terhelésnek nagyon gyorsan csökkennie kellene. Mivel már most másfélszeresét használjuk a bolygónk fenntarthatóan kitermelhető erőforrásainak, a környezeti hatásokat – például a szén-dioxid-kibocsátást – abszolút mértékben csökkenteni kellene. Tehát a gazdasági növekedés esetén a GDP és a környezeti terhelés szétcsatolására van szükség.

Mekkora szétcsatolás lenne kívánatos? Ez az alábbi ábrán látható, összevetve azzal, hogy jelenleg milyen folyamatok zajlanak – ahelyett, hogy csökkenne a környezetterhelés, az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, valójában a GDP növekedésével együtt nő:


A szükséges és a valós szétcsatolás - Forrás: Antal Miklós

Tényleg kell ekkora fogyasztás?

A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy sok fontos tényező esetén nem lehetséges a nagyon gyors szétcsatolás. A múltban gyengéknek bizonyultak a környezeti politikák. Elképzelhető, hogy ezek a jövőben megerősödnek, de nem valószínű, hogy megoldják a problémát. Komoly az esélye, hogy fontos környezetvédelmi célokat nem fogunk tudni elérni folytonos gazdasági növekedés mellett.

A környezetvédelmi célok mellett ráadásul a gazdasági növekedés a társadalom számára sem lehet(ne) cél. Vincent Liegey szerint nemcsak azért, mert a társadalom jólléte nem növekedik a gazdasággal párhuzamosan, de azért sem, mert az egyének életcéljának nem a folytonos fogyasztásnak és termelésnek kellene lennie. Még ha a szétcsatolás lehetséges volna, akkor is meg kellene kérdőjeleznünk a növekedés értelmét. Tényleg a termelés állandó növelése, a fogyasztás iránti soha ki nem elégíthető vágy és az ezekből fakadó fusztráció kell, hogy meghatározza életünket? – kérdezi a közgazdász.

Nem kell minden kiló hagymáért szuper/hipermarketbe, piacra menni. Ezért vannak a közösségi kertek vagy a bevásárlóközösségek, amelyek összekapcsolják a vevőket a termelőkkel - Forrás: Forrás: www.kozossegikertek.hu

Mi lehet a megoldás?

Antal Miklós szerint csökkenteni kellene a társadalom függését a gazdaságtól. A jelenlegi főáramú közgazdaságtan nem hajlandó az alapkérdésekkel foglalkozni, ehelyett adottnak fogadja el a kapitalizmus mostani formáját – mondta a kutató az Origónak. Szinte senki sem foglalkozik a GDP növekedésére alapuló modell alternatívájának kidolgozásával, pedig ezzel kapcsolatban nagyon sok nyitott kérdés van.

A gazdasági növekedés és a munkanélküliség változása közötti kapcsolatot gyengíteni például nem egyszerű feladat. Antal nemrég megjelent cikkében több megoldási módszert vizsgál. Egyrészt lehet csökkenteni a ledolgozandó munkaórák számát. Ez komoly hasznokat hozhat (ki ne örülne a több szabadidőnek?), de komoly nehézségeket is szülhet (pl. ronthatja egy ország pozícióját a versenyben).

Egy másik módszer enyhíteni a munkaerőre rakódó adóterhen, és növelni a környezetterhelésre (pl. az energiafelhasználásra) vonatkozó adókat. Így a cégeknek kevésbé lesz érdekük csökkenteni a foglalkoztatást, de jobban fognak spórolni az energiával. Fenntarthatósági szempontból ugyanis célszerű azt megadóztatni, ami rossz (pl. ha egy cég pazarolja az energiát), és nem azt, ami jó.

Antal Miklós szerint paradigmaváltás szükséges a problémák megoldásához, és gyökeresen át kell alakítani a gazdaságot és az intézményrendszert. Mindehhez először a közéletben kell elindulnia párbeszédnek a témáról. A változáshoz két irányból: alulról és felülről is támogatásra van szükség.


Forrás: www.kozossegikertek.hu

Szívességbank és munkamegosztás

Vincent Liegey szerint a problémákra válaszul bő egy évtizeddel ezelőtt Franciaországban alakult ki a nemnövekedési mozgalom, amely a gyökereknél szeretné kezelni a sokrétű problémákat. Az irányzat egyik jeles képviselője a fentebb már említett Latouche (itt olvashatóegy vele készített Origo-interjú 2011-ből).

Liegey szerint a mozgalom célja, hogy a zsákutcából való kijutás módján gondolkozzanak, és alternatív életformákat, közgazdasági eszközöket dolgozzanak ki és kísérletezzenek ki. Demokratikus és erőszakmentes átmenettel szeretnének új, fenntartható társadalmi modellekhez eljutni. Az ehhez vezető eszközök pedig címszavakban a következők: helyi termelés, újfajta mezőgazdasági módszerek (biogazdaság, agroökológia, agroerdészet), low-tech közlekedés, helyi pénz, szívességbankok, a munka megosztása, feltétel nélküli alapjuttatás, maximált jövedelem, az igazságtalan hiteltörlesztések felmondása, a reklámok és a „tervezett elavulás”  szigorú korlátozása.

A cél, hogy megkérdőjelezzék, hogy melyik cég mit gyárt, miért, hogyan és milyen használatra. A nemnövekedés mozgalom tagjai szeretnének egyénileg és közösségileg új értelmet adni az életüknek. Vincent Liegey szerint a háttérben már csendesen elindult a változás. Ez irányba mutató kezdeményezés a budapestiCyclonomia bicikliműhely, a Szatyorbolt és a közösségi kert mozgalom. A további rendszerszintű megoldások vizsgálatát indítványozó petíciót itt lehet aláírni.


Nemkövekedést! Tiltakozó graffiti Párizsban a Place de la Bastille-on

Egy hozzászólás a(z) “A Nemnövekedés az Origón: Élhetünk folyton-folyvást jobban növekedés nélkül?” bejegyzéshez

  1. Nagy Sándor

    Megoldás a szövetkezés lenne, de az uralkodó elit ezt üldözi, mert a legerősebb konkurensének számít…

    Válasz

Hozzászólás a(z) Nagy Sándor bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>