{"id":335,"date":"2018-01-15T09:26:18","date_gmt":"2018-01-15T09:26:18","guid":{"rendered":"http:\/\/nemnovekedes.net\/?p=335"},"modified":"2018-01-15T09:40:58","modified_gmt":"2018-01-15T09:40:58","slug":"a-mertekletes-boseg-es-a-hedonizmus-ideaja-vincent-liegey-interju-magyar-narrancs-201737","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/nemnovekedes.net\/?p=335","title":{"rendered":"\u201eA m\u00e9rt\u00e9kletes b\u0151s\u00e9g \u00e9s a hedonizmus ide\u00e1ja\u201d, Vincent Liegey, Interj\u00fa, Magyar Narancs, 2017\/37"},"content":{"rendered":"
\"Liegey-degrowth-nemnovekedes-magyar-narrancs\"<\/a>Interj\u00fa, Magyar Narancs, 2017\/37. (09. 14.)<\/strong><\/em>
\n \u201eA m\u00e9rt\u00e9kletes b\u0151s\u00e9g \u00e9s a hedonizmus ide\u00e1ja\u201d<\/em>
\n Vincent Liegey\u00a0aktivista a\u00a0Nemn\u00f6veked\u00e9s\u00a0mozgalomr\u00f3l<\/strong><\/em>
\n
\nA baloldali gy\u00f6ker\u0171 nemn\u00f6veked\u00e9s mozgalom a fogyaszt\u00f3i ig\u00e9nyek tudatos le\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, \u00f6nmagunk egyfajta megjobb\u00edt\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tja a glob\u00e1lis \u00f6kol\u00f3giai megsemmis\u00fcl\u00e9s ellenszer\u00e9t, s elutas\u00edtja m\u00e9g a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s ide\u00e1j\u00e1t is. Az ir\u00e1nyzat egyik hazai k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel besz\u00e9lgett\u00fcnk, aki franciak\u00e9nt t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve \u00e9l Budapesten.<\/strong><\/em><\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
<\/strong><\/em>Vincent Liegey:<\/strong> M\u0171k\u00f6dik a diktafon? J\u00f3l m\u0171k\u00f6dnek ezek a high-tech k\u00fcty\u00fck, igaz?<\/div>\n
Magyar Narancs:<\/strong> M\u0171k\u00f6dik, igen. Nem szereti a high-techet, ugye?
\nVL:<\/strong> El\u00e9g kritikus vagyok vele szemben.
\nMN:<\/strong> \u00c9s mit \u00e9rt a low-tech alatt, amire olyan sokszor hivatkoznak?
\nVL:<\/strong> H\u00e1t akkor v\u00e1gjunk bele! A low-tech egyfajta provokat\u00edv szak\u00edt\u00e1s a high-techkel, amely mind komplexebb technol\u00f3gi\u00e1t, egyre kifinomultabb alkatr\u00e9szeket ig\u00e9nyel, olyan gy\u00e1rt\u00e1si folyamatokat, amelyeket neh\u00e9z k\u00e9zben tartani.
\nMN:<\/strong> \u00d6n szerint hogy kellene felvenni ezt az interj\u00fat?\"2017<\/div>\n
VL:<\/strong> Mi\u00e9rt ne lehetne jegyzetelni, tollal \u00e9s pap\u00edrral? Tudom, nincs erre id\u0151. A low-tech elve, hogy pr\u00f3b\u00e1ljuk meg lok\u00e1lis szinten magunk el\u0151\u00e1ll\u00edtani ezeket a technol\u00f3gi\u00e1kat, jav\u00edtsuk meg, ami elromlott, \u00e9s legy\u00fcnk tiszt\u00e1ban a technol\u00f3gi\u00e1k gy\u00e1rt\u00e1si k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel.
\nMN:<\/strong> A lok\u00e1lis el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett a lok\u00e1lis p\u00e9nz bevezet\u00e9s\u00e9\u00e9rt is kamp\u00e1nyolnak. Mit jelentene ez a gyakorlatban?
\nVL:<\/strong> Egy nem spekulat\u00edv, a helyi szolg\u00e1ltat\u00e1sok fizet\u0151eszk\u00f6zek\u00e9nt haszn\u00e1lt lok\u00e1lis p\u00e9nzr\u0151l lenne sz\u00f3, amellyel sokfel\u00e9 k\u00eds\u00e9rleteznek a vil\u00e1gban. Mondjuk, l\u00e9trej\u00f6nne Budapesten egy alternat\u00edv helyekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 h\u00e1l\u00f3zat, ahol lok\u00e1lis p\u00e9nzzel fizetn\u00e9nk a fogyaszt\u00e1s\u00e9rt \u00e9s a fell\u00e9p\u0151knek.
\nMN:<\/strong> \u00c9s az ad\u00f3hat\u00f3s\u00e1g?
\nVL:<\/strong> H\u00e1t, igen, az \u00f6r\u00f6k k\u00e9rd\u00e9sek: vajon hamis p\u00e9nzt vezetn\u00e9nk-e be? \u00d6ssze kell-e kapcsolnunk az eur\u00f3val, \u00e9s milyen \u00e1rfolyamon? Fizess\u00fcnk-e ad\u00f3t a helyi p\u00e9nzre? Ez els\u0151sorban politikai k\u00e9rd\u00e9s. A lok\u00e1lis p\u00e9nz \u00f6tlete ink\u00e1bb vitaind\u00edt\u00f3: felh\u00edvja az emberek figyelm\u00e9t olyan k\u00e9rd\u00e9sekre, mint hogy mit, hogyan, milyen c\u00e9llal termel\u00fcnk. A technikai megval\u00f3s\u00edt\u00e1sra, az ad\u00f3ra, az esetleges \u00e1rfolyamra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek csak m\u00e1sodsorban mer\u00fclnek fel.
\nMN:<\/strong> Azt \u00edrj\u00e1k a J\u00f3l\u00e9t gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 A nemn\u00f6veked\u00e9s fel\u00e9 c\u00edm\u0171 ki\u00e1ltv\u00e1nyukban, hogy az \u00e1llamszocialista m\u00falt miatt is fontos a politikai dogm\u00e1k megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se. A k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9n m\u00e9gis k\u00e9t lehets\u00e9ges utat eml\u00edtenek: az elszenvedett recesszi\u00f3t vagy a szabadon v\u00e1lasztott nemn\u00f6veked\u00e9st. Nem dogmatikus ez egy kicsit?
\nVL:<\/strong> Nem, mert a nemn\u00f6veked\u00e9s nem dogma, nem ideol\u00f3gia, sokkal ink\u00e1bb egy gondolatm\u00e1trix, amely arra \u00f6szt\u00f6k\u00e9l, hogy elgondolkodhassunk j\u00f3nak \u00edt\u00e9lt k\u00e9rd\u00e9seken. Nem szerep\u00fcnk, hogy v\u00e1laszokat adjunk, ir\u00e1nyvonalakat v\u00e1zolunk fel k\u00eds\u00e9rletez\u0151 terepekkel, mint a \u201eszereld magad!\u201d biciklim\u0171hely\u00fcnk, a Cyclonomia. Nem fel\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151, k\u00e9szen kapott projekttel \u00e1llunk el\u0151 az ide\u00e1lis t\u00e1rsadalomban \u00e9l\u0151 t\u00f6k\u00e9letes emberr\u0151l, akit b\u00fcrokratikus, megtorl\u00f3 m\u00f3don k\u00e9nyszer\u00edten\u00e9nk a vil\u00e1gra. Ezt a fajta \u00f6kofasizmust mi elutas\u00edtjuk. Hiszen a kommunista rendszer is pap\u00edron klassz \u00f6tletk\u00e9nt indult: egy humanista eszme a megoszt\u00e1sr\u00f3l, a szolidarit\u00e1sr\u00f3l, az \u00f6nigazgat\u00e1sr\u00f3l, amely v\u00e9g\u00fcl tragikus emberi kudarcba torkollt. Rendk\u00edv\u00fcl fontos meg\u00e9rteni a hib\u00e1kat, hogy ne k\u00f6vess\u00fck el azokat \u00fajra.
\nMN:<\/strong> M\u00e9gis az \u00f6koszocializmus eszm\u00e9nye fel\u00e9 k\u00f6zel\u00edtenek. Ha levessz\u00fck az \u201e\u00f6ko\u201d-t az im\u00e9nt elutas\u00edtott \u00f6kofasizmusr\u00f3l is, mintha me\u00adgint a fasizmus \u00e9s a szocializmus egym\u00e1snak fesz\u00fcl\u00e9se el\u0151tt \u00e1lln\u00e1nk.
\nVL:<\/strong> Ink\u00e1bb a \u201eszocializmus vagy barb\u00e1rs\u00e1g\u201d szlogent eml\u00edten\u00e9m, amely Cornelius Castoriadis 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n indult foly\u00f3irat\u00e1ra utal. A nyugati baloldalon egyed\u00fcl\u00ad\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don elk\u00e9peszt\u0151 kritik\u00e1val szeml\u00e9lte a szt\u00e1linizmust, els\u0151k\u00e9nt \u00edt\u00e9lte el a rendszer totalit\u00e1rius jelleg\u00e9t, mik\u00f6zben az eg\u00e9sz francia baloldali \u00e9rtelmis\u00e9g m\u00e9g a Szovjetuni\u00f3 b\u0171v\u00f6let\u00e9ben \u00e9lt. De nemcsak Castoriadisra utalunk ezzel, m\u00e1s szocialista ir\u00e1nyzatok is fontosak, amelyek a marxizmus mellett feled\u00e9sbe mer\u00fcltek. Gondolhatunk p\u00e9ld\u00e1ul Marx vej\u00e9nek, Paul Lafargue-nak A lustas\u00e1gra val\u00f3 jog c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9re is, amely arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z, hogy elgondolkodjunk a kezdetben k\u00ednz\u00f3eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lt munk\u00e1r\u00f3l, a munk\u00e1hoz \u00e9s a termel\u00e9shez val\u00f3 viszonyunkr\u00f3l. A szocialista ut\u00f3pist\u00e1k k\u00f6z\u00fcl ott van Charles Fourier a falanszterek, az \u00f6nrendelkez\u0151 strukt\u00far\u00e1k ide\u00e1j\u00e1val. Vil\u00e1gos, hogy ma a vit\u00e1k nem ugyanolyan form\u00e1ban mer\u00fclnek fel, mint a 19. sz\u00e1zadban. A nemn\u00f6veked\u00e9s \u00edgy egyben eml\u00e9kezetmunka is, hiszen tudjuk, hogy sok minden, amihez visszany\u00falunk, valamilyen form\u00e1ban l\u00e9tezett m\u00e1r, de eml\u00e9kezn\u00fcnk kell a kudarcba fulladt gondolatk\u00eds\u00e9rletekre is.
\nMN:<\/strong> Kelet-K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e1ig er\u0151teljesen \u00e9l a kollektiviz\u00e1l\u00e1s, a j\u00f6vedelemszab\u00e1lyoz\u00e1s gyakorlati megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9ke, amit az \u00f6n\u00f6k j\u00f6vedelmi plafon ide\u00e1ja is el\u0151h\u00edvhat.
\nVL:<\/strong> A plafonj\u00f6vedelemr\u0151l gyakran elfelejtj\u00fck, hogy Roosevelt eln\u00f6k vezette be a 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt, \u00e9s hogy az az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a 70-es \u00e9vekig hat\u00e1lyban maradt! Megint csak nem a technikai k\u00e9rd\u00e9s a val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9s. T\u00e1rsadalmi vit\u00e1kat nyitn\u00e1nk, besz\u00e9lget\u00e9seken kereszt\u00fcl buzd\u00edtan\u00e1nk az embereket, hogy saj\u00e1t maguknak szabj\u00e1k ki a hat\u00e1rokat ahelyett, hogy egy \u00e1ltaluk kontroll\u00e1lhatatlan k\u00fcls\u0151 entit\u00e1s \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul egy korm\u00e1ny \u2013 k\u00e9nyszer\u00edtse r\u00e1juk azokat. Vehetj\u00fck a bicikliz\u00e9s p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t is: ha az ember saj\u00e1t maga \u00fagy d\u00f6nt, az aut\u00f3 helyett a biciklit v\u00e1lasztja, az egy sor pozit\u00edv energi\u00e1t szabad\u00edt fel, megn\u0151 az \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9se, a j\u00f3ll\u00e9t-\u00e9rz\u00e9se, a k\u00f6rnyezettudatoss\u00e1ga.
\nMN:<\/strong> \u00c9s ha valaki nem akar biciklivel k\u00f6zlekedni?
\nVL:<\/strong> Akkor is fontos felh\u00edvni az emberek figyelm\u00e9t az aut\u00f3haszn\u00e1lat szabads\u00e1g\u00e1nak ill\u00fazi\u00f3j\u00e1ra. Nem az aut\u00f3betilt\u00e1s a c\u00e9l, hanem az aut\u00f3haszn\u00e1lat \u00e1r\u00e1nak transzparenci\u00e1ja. Ebbe az \u00e1rba bele\u00e9rtem a gy\u00e1rt\u00e1si folyamatot, az infrastrukt\u00far\u00e1t, a k\u0151olaj beszerz\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges katonai-ipari rendszer eg\u00e9sz\u00e9t \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. A politikai \u00f6kol\u00f3gia egyik fontos gondolkod\u00f3ja, Ivan Illich az 1970-es \u00e9vekben kisz\u00e1molta az aut\u00f3 \u00e1tlagsebess\u00e9g\u00e9t \u00fagy, hogy a sz\u00fcks\u00e9ges infrastrukt\u00far\u00e1n t\u00fal hozz\u00e1vette a megfizet\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151t \u00e9s munk\u00e1t is. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 5 km\/h-s sebess\u00e9gre jutunk! Kell egy aut\u00f3, hogy munk\u00e1ba menjek, hogy az\u00e9rt dolgozhassak, hogy legyen egy aut\u00f3m.
\nMN:<\/strong> Mik\u00f6zben nem akar dogmatikus lenni, b\u0171ntudatkelt\u00e9sre m\u00e9gis alkalmas azon munkahelyek list\u00e1ja \u2013 a marketingt\u0151l a high-tech iparig \u2013, amelyeket a nemn\u00f6veked\u00e9s megsz\u00fcntetne.
\nVL:<\/strong> Nem b\u0171ntudatkelt\u00e9sr\u0151l, hanem inform\u00e1ci\u00f3r\u00f3l, k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. T\u00f6bb multinacion\u00e1lis c\u00e9gvezet\u0151 is tiszt\u00e1ban van azzal, hogy munk\u00e1ja l\u00e9nyeg\u00e9ben az emberi agy manipul\u00e1l\u00e1sa, hogy olyan dolgokat akarjunk, amelyekre nem felt\u00e9tlen v\u00e1gyunk. Sz\u00e1momra ez s\u00falyos etikai probl\u00e9ma. A rekl\u00e1miparban dolgoz\u00f3k nagy tud\u00e1s\u00fa, intelligens, kreat\u00edv emberek, mindezt a hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9st arra is haszn\u00e1lhatn\u00e1k, hogy el\u0151seg\u00edts\u00e9k a val\u00f3s dolgokon alapul\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1st.
\nMN:<\/strong> \u00c9s mit nevez\u00fcnk val\u00f3s dolgoknak?
\nVL:<\/strong> A rekl\u00e1m eset\u00e9ben az inform\u00e1ci\u00f3t. Egy rekl\u00e1mnak nem azt kellene elhitetnie, hogy az aut\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en meglesz a boldogs\u00e1g, a j\u00f3l\u00e9t, a sz\u00e9p \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1rs, a kir\u00e1ndul\u00e1s a gyerekekkel, \u00e9s m\u00e9g a k\u00f6rnyezetet is k\u00edm\u00e9lj\u00fck. Arr\u00f3l kellene sz\u00f3lnia, milyen gy\u00e1rt\u00e1si folyamat eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre, mely b\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 anyagok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a dolgoz\u00f3k milyen munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt dolgoznak, milyen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sa van az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak, milyen val\u00f3s sz\u00fcks\u00e9gletnek k\u00e9pes megfelelni. \u00c9lhet\u00fcnk azzal a szabads\u00e1ggal, hogy aut\u00f3nk legyen, csak fizess\u00fck meg a val\u00f3s \u00e1r\u00e1t.
\nMN:<\/strong> M\u00e9g a k\u00f6rnyezettudatoss\u00e1gra nyitottak is elrettenhetnek a \u201enulla hullad\u00e9k\u201d termel\u0151 k\u00eds\u00e9rletek extremit\u00e1s\u00e1t\u00f3l. A nemn\u00f6veked\u00e9s hogyan viszonyul ehhez?
\nVL:<\/strong> Szeretem azt a magyar sz\u00f3l\u00e1st, hogy ne ess\u00fcnk \u00e1t a l\u00f3 t\u00faloldal\u00e1ra. A nemn\u00f6veked\u00e9s a m\u00e9rt\u00e9kletes b\u0151s\u00e9g \u00e9s hedonizmus ide\u00e1j\u00e1ban hisz, amely az \u00e9letm\u00f3dunk t\u00e1rsadalmi, kultur\u00e1lis \u00e1talakul\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl val\u00f3sul meg. De nem akar egy erd\u0151be vonulva h\u00e1tat ford\u00edtani a t\u00e1rsadalomnak.
\nMN:<\/strong> \u00c9s ha a hedonizmus szellem\u00e9ben iszunk egy s\u00f6rt, ez esetben nem mer\u00fcl fel a k\u0151olajban, az infrastrukt\u00far\u00e1ban m\u00e9rhet\u0151 \u00e1ra?
\nVL:<\/strong> Egy s\u00f6r ink\u00e1bb a konvivialit\u00e1shoz, a tartalmas t\u00e1rsas egy\u00fcttl\u00e9thez kapcsol\u00f3dik. Mint eml\u00edtettem, a nemn\u00f6veked\u00e9s nem moralista, egyszer\u0171en k\u00e9rd\u00e9sekre sarkall. Persze csak viccelek, term\u00e9szetesen a s\u00f6r hat\u00e1s\u00e1val is tiszt\u00e1ban kell lenni, de finom italokat k\u00f6nnyebb helyben el\u0151\u00e1ll\u00edtani, mint aut\u00f3kat.
\nMN:<\/strong> A jellegzetesen antiimperialista, antiglobaliz\u00e1ci\u00f3s nyelvhaszn\u00e1lat ellen\u00e9re ak\u00e1r Magyarorsz\u00e1gon is \u00e9rhetn\u00e9 a mozgalmat olyan v\u00e1d, hogy idej\u00f6nnek a fejlett Nyugatr\u00f3l megmondani, hogyan \u00e9lj\u00fcnk. Kaptak m\u00e1r ilyen kritik\u00e1t?
\nVL:<\/strong> Nem. M\u00e1r a ki\u00e1ltv\u00e1ny bevezet\u0151j\u00e9ben is elhat\u00e1rol\u00f3dunk ett\u0151l. \u00c9n ink\u00e1bb az ellenkez\u0151j\u00e9t mondan\u00e1m. A tavalyi nemzetk\u00f6zi konferencia region\u00e1lis \u2013 szlov\u00e9n, horv\u00e1t, magyar \u2013 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9ssel val\u00f3sult meg. A c\u00e9l az, hogy \u00f6sszefogjuk azokat az embereket, akik teljesen elt\u00e9r\u0151 kultur\u00e1lis, politikai, t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextusban t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekkel tal\u00e1lj\u00e1k szembe magukat. Ak\u00e1rmilyen nyelvre ford\u00edtjuk, a nemn\u00f6veked\u00e9s mindenhol m\u00e1s-m\u00e1s form\u00e1ban, m\u00e1s jelent\u00e9ssel val\u00f3sul meg. Magyarorsz\u00e1gon is voltak kor\u00e1bban ilyen jelleg\u0171 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek. S\u0151t, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e9n magam is az\u00e9rt fordultam a nemn\u00f6veked\u00e9s fel\u00e9, mert franciak\u00e9nt \u00e9ltem Magyarorsz\u00e1gon, ami sz\u00e1momra sok mindennel kapcsolatban egy k\u00e9pzeletbeli dekoloniz\u00e1ci\u00f3s utat jelentett.
\nMN:<\/strong> Mi\u00e9rt a dekoloniz\u00e1ci\u00f3 sz\u00f3t haszn\u00e1lja?
\nVL:<\/strong> Egyebek mellett az\u00e9rt is, mert Franciaorsz\u00e1gnak nagyon jelent\u0151s a koloniz\u00e1ci\u00f3s m\u00faltja, rendk\u00edv\u00fcl er\u0151teljes kultur\u00e1lis, nyelvi, politikai imperializmussal. A nemn\u00f6veked\u00e9s franciaorsz\u00e1gi kidolgoz\u00f3i k\u00f6z\u00fcl sokan kor\u00e1bban a fejl\u0151d\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9n dolgoztak, pedig a d\u00e9lkelet-\u00e1zsiai, afrikai fejl\u0151d\u00e9s kritik\u00e1ja a nemn\u00f6veked\u00e9s egyik alappill\u00e9re. Serge La\u00adtouche, a nemn\u00f6veked\u00e9s egyik atyja a 60-as \u00e9vekben a laoszi gazdas\u00e1gi miniszter tan\u00e1cs\u00adad\u00f3jak\u00e9nt dolgozott, rizstermel\u00e9ssel kapcsolatos reformokat kellett kidolgoznia. Latouche r\u00e1\u00e9bredt, ez nem \u00e9rdeke a helyi lakoss\u00e1gnak, \u00e9s a rizstermel\u00e9s k\u00e9nyszer\u0171 n\u00f6vel\u00e9se koloniz\u00e1ci\u00f3s elk\u00e9pzel\u00e9s, miszerint \u00edgy mind t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb p\u00e9nz \u00e1ll\u00edthat\u00f3 el\u0151. Ez\u00e9rt javasolta, hogy dekoloniz\u00e1ljuk a k\u00e9pzeteinket, vagyis k\u00e9rd\u0151jelezz\u00fck meg a nyugati t\u00e1rsadalmak \u00e1ltal er\u0151ltetett, els\u0151sorban gazdas\u00e1gi \u00e9rdekeket szolg\u00e1l\u00f3 fejl\u0151d\u00e9st, \u00edgy t\u00e1volabbr\u00f3l szeml\u00e9lhetj\u00fck a saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9krendszer\u00fcnket, fel\u00fcl\u00edrhatjuk, \u00fajra magunk\u00e9v\u00e1 tehetj\u00fck a sz\u00e1munkra fontos \u00e9rt\u00e9keket. Mindig meglepi magyar bar\u00e1taimat, amikor azt mondom, Magyarorsz\u00e1gon olyan, Nyugaton m\u00e1ra teljesen lerombolt t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1k m\u0171k\u00f6dnek, amelyekben r\u00e1ismertem a gyerekk\u00e9nt a nagysz\u00fcleimn\u00e9l megismert vid\u00e9ki \u00e9letm\u00f3dra. A szolidarit\u00e1s olyan inform\u00e1lis mint\u00e1ir\u00f3l van sz\u00f3, amelyeket a magyarok nem l\u00e1tnak, mik\u00e9nt \u00e9n sem l\u00e1ttam gyerekk\u00e9nt, csak amikor m\u00e1r elt\u0171nt. L\u00e1that\u00f3v\u00e1 kell tenn\u00fcnk a l\u00e1thatatlant.
\nMN:<\/strong> \u00c9s mik\u00e9nt kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze a nemn\u00f6veked\u00e9s a saj\u00e1t hal\u00e1lunkhoz val\u00f3 viszonyunkkal?
\nVL:<\/strong> El kellene gondolkodnunk a hal\u00e1l szimbolikus, kultur\u00e1lis hely\u00e9r\u0151l a t\u00e1rsadalmunkban. A nemn\u00f6veked\u00e9s egyik \u00fatit\u00e1rsa, Bernard Maris bar\u00e1tom, akit a Charlie Hebdo elleni t\u00e1mad\u00e1sban gyilkoltak meg, a kapitalizmus kritik\u00e1j\u00e1t Freudhoz vezette vissza. Azt \u00e1ll\u00edtotta, az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb term\u00e9kek felhalmoz\u00e1s\u00e1val a kapitalizmus a hal\u00e1l tagad\u00e1s\u00e1nak trad\u00edci\u00f3j\u00e1ba illeszkedik, hiszen azt hissz\u00fck, a v\u00e9gtelen felhalmoz\u00e1ssal a hal\u00e1l k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n v\u00e9g\u00fcl a halhatatlans\u00e1got is megv\u00e1s\u00e1rolhatjuk. Franciaorsz\u00e1gban a t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00e1s b\u00fcdzs\u00e9j\u00e9nek fel\u00e9t az \u00e9let utols\u00f3 \u00e9v\u00e9re k\u00f6ltj\u00fck. Elutas\u00edtjuk a hal\u00e1lt, k\u00f3rh\u00e1zba rakjuk a haldokl\u00f3kat, \u00e9s az utols\u00f3 pillanatig drogozzuk \u0151ket, hogy minden\u00e1ron \u00e9letben maradjanak. Az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge ma k\u00f3rh\u00e1zban hal meg, ami szerintem rettenetes. Pedig a vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 t\u00e1rsadalmakban m\u00e9g \u00fcnnepelt\u00e9k a hal\u00e1lt, \u00e9s m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don b\u00facs\u00faztak a t\u00e1voz\u00f3t\u00f3l. \u00dajra kell gondolnunk a hal\u00e1lhoz val\u00f3 viszonyunkat. A v\u00e9gtelen fogyaszt\u00e1sra \u00f6szt\u00f6k\u00e9l\u0151 t\u00e1rsadalom tagadja a hal\u00e1lt, de a hal\u00e1l tagad\u00e1s\u00e1val val\u00f3j\u00e1ban az \u00e9letet tagadja.
\nA mozgalom
\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1ltal t\u00e1mogatott mez\u0151gazdas\u00e1g, helyi p\u00e9nzek, \u00f6koh\u00e1zak, val\u00f3di demokr\u00e1cia, minim\u00e1lis \u00e9s maxim\u00e1lis j\u00f6vedelmek (felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli alapjuttat\u00e1s \u00e9s j\u00f6vedelmi plafon), ingyenes k\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00e1sok, t\u00e1rsadalmi \u00e9s k\u00f6rnyezeti igazs\u00e1goss\u00e1g, az egy\u00e9n auton\u00f3mi\u00e1ja, tartalmas, t\u00e1rsas egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s \u2013 a Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l indult nemn\u00f6veked\u00e9s mozgalom hazai k\u00f6vet\u0151i l\u00e9tez\u0151 \u00e9s \u00faj alternat\u00edv\u00e1kat hirdetnek az igazs\u00e1gosabb, \u00e9lhet\u0151, \u201egazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli\u201d j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalom kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ennek f\u0151bb vonalait a J\u00f3l\u00e9t gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 A nemn\u00f6veked\u00e9s fel\u00e9 c\u00edm\u0171 ki\u00e1ltv\u00e1nyukban is felv\u00e1zolj\u00e1k. \u201eMi\u00e9rt kellene ugyannyit fizetned az\u00e9rt a liter v\u00edz\u00e9rt, amit megiszol, mint amit az aut\u00f3mos\u00e1shoz vagy a priv\u00e1t medenc\u00e9d felt\u00f6lt\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1lsz?\u201d \u2013 teszi fel a k\u00e9rd\u00e9st Vincent Liegey, a mozgalom aktivist\u00e1ja. Alternat\u00edv gazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kezdem\u00e9nyez\u00e9seik k\u00f6z\u00e9 tartozik a Cyclonomia, a \u201eszereld magad!\u201d kollekt\u00edv biciklim\u0171hely a Bertalan Lajos utc\u00e1ban, vagy a Dembinszky utcai Cargonomia, amely a fenntarthat\u00f3 \u00e9lelmiszer-termel\u00e9s \u00e9s -eloszt\u00e1s ide\u00e1j\u00e1t kapcsolja \u00f6ssze az alacsony kibocs\u00e1t\u00e1s\u00fa v\u00e1rosi k\u00f6zleked\u00e9si \u00e9s tehersz\u00e1ll\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s egy\u00fattal teherbiciklis logisztikai \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3i k\u00f6zpontk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dik.<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Interj\u00fa, Magyar Narancs, 2017\/37. (09. 14.) \u201eA m\u00e9rt\u00e9kletes b\u0151s\u00e9g \u00e9s a hedonizmus ide\u00e1ja\u201d Vincent Liegey\u00a0aktivista a\u00a0Nemn\u00f6veked\u00e9s\u00a0mozgalomr\u00f3l A baloldali gy\u00f6ker\u0171 nemn\u00f6veked\u00e9s mozgalom a fogyaszt\u00f3i ig\u00e9nyek tudatos le\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, \u00f6nmagunk egyfajta megjobb\u00edt\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tja a glob\u00e1lis \u00f6kol\u00f3giai megsemmis\u00fcl\u00e9s ellenszer\u00e9t, s elutas\u00edtja m\u00e9g a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s ide\u00e1j\u00e1t is. Az ir\u00e1nyzat egyik hazai k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel besz\u00e9lgett\u00fcnk, aki franciak\u00e9nt t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/335"}],"collection":[{"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=335"}],"version-history":[{"count":5,"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/335\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":342,"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/335\/revisions\/342"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=335"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=335"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=335"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}