{"id":329,"date":"2017-02-14T11:00:09","date_gmt":"2017-02-14T11:00:09","guid":{"rendered":"http:\/\/nemnovekedes.net\/?p=329"},"modified":"2017-02-14T11:00:09","modified_gmt":"2017-02-14T11:00:09","slug":"a-neoliberalizmus-es-a-protekcionizmus-helyett-valami-mast-ajanlunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nemnovekedes.net\/?p=329","title":{"rendered":"A neoliberalizmus \u00e9s a protekcionizmus helyett valami m\u00e1st aj\u00e1nlunk"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>2016. NOVEMBER 23. SZERDA<\/em><\/p>\n

A francia baloldalon hossz\u00fa ideje folyik a vita a protekcionizmus ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9gekr\u0151l: eszk\u00f6z lehet-e az orsz\u00e1g szuverenit\u00e1s\u00e1nak visszaszerz\u00e9s\u00e9ben, az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek gazdas\u00e1gi folyamatainak, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az ipari termel\u00e9s er\u00f3zi\u00f3j\u00e1nak visszaford\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A\u00a0nemn\u00f6veked\u00e9s<\/em>\u00a0mozgalom k\u00e9pvisel\u0151inek kor\u00e1bban\u00a0franci\u00e1ul megjelent<\/a>, al\u00e1bbi sz\u00f6vege ma, amikor Donald Trump gy\u0151zelme \u00fajabb lend\u00fcletet adhat a protekcionizmusnak, ism\u00e9t aktu\u00e1lisnak t\u0171nhet.\u00a0<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

\"ted.jpg\"<\/strong><\/p>\n

<\/a><\/p>\n

T\u00e9rj\u00fcnk vissza a protekcionizmushoz? Pr\u00f3b\u00e1ljuk meg szab\u00e1lyozni a piacokat? A munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g elleni k\u00fczdelemben a n\u00f6veked\u00e9st favoriz\u00e1ljuk, b\u00e1rmi \u00e1ron? \u00dagy t\u0171nik, a baloldal h\u00edj\u00e1n van az emancip\u00e1ci\u00f3t c\u00e9lz\u00f3, \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s \u00f6kol\u00f3giailag fenntarthat\u00f3 t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi projekteknek. Az eszmei v\u00e1kuummal szemben, a gazdas\u00e1gi relokaliz\u00e1ci\u00f3 egyre vonz\u00f3bb elk\u00e9pzel\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n

\n

A szerz\u0151k \u00e1ltal javasolt \u201crelokaliz\u00e1ci\u00f3\u201d kifejez\u00e9s ford\u00edt\u00e1sa nem egyszer\u0171. A Franciaorsz\u00e1gban az els\u0151sorban a termel\u0151 egys\u00e9gek olcs\u00f3bb felt\u00e9teleket ny\u00fajt\u00f3 orsz\u00e1gokba val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt \u201cd\u00e9localisation<\/em>\u201d kifejez\u00e9s ellent\u00e9te: az adott tev\u00e9kenys\u00e9g visszatelep\u00edt\u00e9se a lok\u00e1lis keretek k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n<\/div>\n

De nyitott \u00e9s altruista relokaliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, amely a nyomaszt\u00f3 \u00e9s vesz\u00e9lyes elszigetel\u0151d\u00e9ssel ellent\u00e9tben k\u00e9pes a hatalom, a hat\u00e9konys\u00e1g, a j\u00f3l\u00e9t, az auton\u00f3mia \u00e9s az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s megfelel\u0151 egyens\u00falyait megteremteni. Vitaind\u00edt\u00f3nak olvass\u00e1k el, hogyan v\u00e9leked\u00fcnk mi minderr\u0151l.
\n
\nMinden v\u00e1ls\u00e1g sor\u00e1n felt\u00e1mad hamvaib\u00f3l a megv\u00e1lt\u00f3nak t\u0171n\u0151 protekcionizmus. J\u00f3ideje, m\u00e1r a XIX. sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9ben is ehhez folyamodtak a nemzet\u00e1llamok az \u00f6nv\u00e9delem \u00e9rdek\u00e9ben, hogy azt\u00e1n nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a fronton n\u00e9zzenek szembe egym\u00e1ssal. Manaps\u00e1g nyugati t\u00e1rsadalmaink a f\u00e9lelem \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gek kor\u00e1t \u00e9lik, f\u0151k\u00e9pp az \u00e9rtelmez\u00e9si \u00e9s viszony\u00edt\u00e1si pontok hi\u00e1nyoznak. Felgyorsultak a dolgok. A \u201cmindig t\u00f6bbre\u201d \u00e9p\u00fcl\u0151 civiliz\u00e1ci\u00f3s modell\u00fcnk \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1val szembes\u00fcl\u00fcnk. A gazdas\u00e1gi \u00f3ri\u00e1sg\u00e9pezet elszabadult, s vele egy\u00fctt az \u00f6kol\u00f3giai v\u00e1ls\u00e1g, az egyenl\u0151tlens\u00e9gek, az er\u0151szak \u00e9s a szenved\u00e9s is… A \u201cspekt\u00e1kulum\u201d \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rsadalm\u00e1ban nem jut el\u00e9g id\u0151 arra, hogy meg\u00e9rts\u00fck a 21.sz\u00e1zad kih\u00edv\u00e1sait, \u00e9s p\u00e1rbesz\u00e9det kezdj\u00fcnk v\u00e9gre az ezekre adott koherens \u00e9s hat\u00e9kony politikai v\u00e1laszokr\u00f3l. Azt mondj\u00e1k nek\u00fcnk, hogy \u201ca politika nem mindenhat\u00f3\u201d, mik\u00f6zben elvesztett\u00fck az uralmat az int\u00e9zm\u00e9nyeink felett, amelyek v\u00e1ltozatos eszk\u00f6z\u00f6kk\u00e9 v\u00e1ltak az egyre er\u0151sebb p\u00e9nz\u00fcgyi oligarchia kez\u00e9ben.<\/p>\n

A rendszer okozta t\u00e1rsadalmi \u00e9s k\u00f6rnyezeti k\u00e1rok senkit sem k\u00edm\u00e9lnek<\/strong><\/p>\n

Az elm\u00falt \u00e9vekben ez\u00e9rt t\u00e9rtek vissza a nacionalista \u00e9s szuverenista sz\u00f3lamok, mind a jobb, mind a baloldalon. Mintha a kor t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s geopolitikai kih\u00edv\u00e1saira megold\u00e1st jelentene nemzet\u00e1llamokba, r\u00e9gi\u00f3kba z\u00e1rk\u00f3zni. Mindk\u00e9t oldal azt szajk\u00f3zza: protekcionizmus.<\/p>\n

Ezzel a sz\u00f6veggel besz\u00e9lget\u00e9st szeretn\u00e9nk kezdem\u00e9nyezni azokr\u00f3l a kock\u00e1zatokr\u00f3l, amelyeket aprotekcionizmus<\/em>\u00a0sz\u00f3 hordozta bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s jelenthet. B\u00e1r a protekcionizmus bizonyos technikai eszk\u00f6zeit nem vetn\u00e9nk el, de maga a kifejez\u00e9s problematikusnak t\u0171nik sz\u00e1munkra. Egy m\u00e1sik megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st javasoln\u00e1nk: a nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3t. Ez a fogalom illeszkedik a nemn\u00f6veked\u00e9s eszmeis\u00e9g\u00e9be, amely demokratikus \u00e9s j\u00f3zan \u00e1tmeneteket pr\u00f3b\u00e1l konstru\u00e1lni, \u00faj, fenntarthat\u00f3 \u00e9s k\u00edv\u00e1natos, de egy\u00fattal szolid\u00e1ris \u00e9s auton\u00f3m t\u00e1rsadalmi modellek fel\u00e9.<\/p>\n

\n

Kor\u00e1bbi cikk\u00fcnk a nemn\u00f6veked\u00e9s mozgalomr\u00f3l:<\/p>\n

A SZABAD FOGYASZT\u00c1S ILL\u00daZI\u00d3J\u00c1NAK V\u00c9GE – MI F\u00c1N TEREM A NEMN\u00d6VEKED\u00c9S?<\/a><\/p>\n<\/div>\n

T\u00e1rsadalmainkat \u2013 a sokasod\u00f3 megszor\u00edt\u00f3 programok hat\u00e1sa alatt m\u00e9g ink\u00e1bb \u2013 a gazdas\u00e1gi f\u00e9lelmek uralj\u00e1k: a lecs\u00fasz\u00e1st\u00f3l, a munkahely elveszt\u00e9s\u00e9t\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem, az aggodalom egy k\u00f6lcs\u00f6n visszafizet\u00e9se vagy a gyerekeink j\u00f6v\u0151je miatt. Ezeket a f\u00e9lelmeket a n\u00f6veked\u00e9sre alapozott t\u00e1rsadalom hozta l\u00e9tre, \u00e9s fel is v\u00e1llalja, soha nem is akarta, teh\u00e1t nem is volt k\u00e9pes meghaladni \u0151ket. A n\u00f6veked\u00e9si t\u00e1rsadalom elidegen\u00edt\u00e9si logik\u00e1j\u00e1ba illeszkednek, hiszen a vesz\u00e9lyekkel szemben, \u00f6nv\u00e9delemb\u0151l beh\u00f3dolunk az \u00f3ri\u00e1sg\u00e9pezetnek, ahelyett, hogy felvenn\u00e9nk ellene a harcot. Ezekb\u0151l a f\u00e9lelmekb\u0151l j\u00f6nnek l\u00e9tre rabl\u00e1ncaink.<\/p>\n

\u00c9pp az id\u00e9zte el\u0151 a jelenlegi helyzetet, hogy mindenki ellenfelet l\u00e1t a m\u00e1sikban<\/strong><\/p>\n

Nem szabad azonban, hogy a f\u00e9lelmekre adott v\u00e1laszok csak reflexszer\u0171, t\u00fcneti kezel\u00e9sek legyenek. Mert mi is a gond, mi ellen kell v\u00e9dekezni? \u00a0Ennek az abszurd, oligarchikus \u00e9s produktivista rendszernek a t\u00e1rsadalmi, emberi \u00e9s k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sai senkit nem k\u00edm\u00e9lnek. A bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s nem jelenthet kiutat. \u00c9pp az id\u00e9zte el\u0151 a jelenlegi helyzetet, hogy mindenki ellenfelet l\u00e1t a m\u00e1sikban. A protekcionizmushoz val\u00f3 \u00f6r\u00f6k visszat\u00e9r\u00e9s t\u00fals\u00e1gosan gyakran csak arra koncentr\u00e1l, hogyan ments\u00fck a saj\u00e1t haldokl\u00f3 nemzeti gazdas\u00e1gunkat, \u00e9s azzal nem foglalkozik, hogy m\u00e1sokra, akik a hat\u00e1r m\u00e1sik oldal\u00e1n \u00e9lnek, milyen hat\u00e1ssal lesznek a mi int\u00e9zked\u00e9seink. R\u00e1ad\u00e1sul a protekcionizmus m\u00e1r ma is m\u0171k\u00f6d\u00e9sben van, \u00e9s a megl\u00e9v\u0151 hatalmi poz\u00edci\u00f3kat er\u0151s\u00edti. J\u00f3 p\u00e9lda erre a megsz\u0171n\u0151 afrikai farmok esete, amelyek nem tudtak l\u00e9p\u00e9st tartani abban az egyenl\u0151tlen versenyben, amelyet a nyugati, \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcl\u0151 gazdas\u00e1gokkal v\u00edvtak.<\/p>\n

A defin\u00edci\u00f3n t\u00fal maga a protekcionizmus kifejez\u00e9s is problematikus, hiszen t\u00e9nyleg egy diszfunkcion\u00e1lis gazdas\u00e1gi rendszer v\u00e9delm\u00e9re utal. Ugyanakkor a kih\u00edv\u00e1s nem az, hogy itt-ott megnyesegess\u00fck a rendszert a munkahelyek meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. M\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 az, hogy fejlettnek mondott t\u00e1rsadalmainkat \u00fajraiparos\u00edtsuk, vagy megv\u00e9dj\u00fck az exportunkat, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy milyen \u00e1rukr\u00f3l van sz\u00f3. Nem az a l\u00e9nyeg, hogy a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s modellj\u00e9t k\u00f6vetve \u201cszennyezz\u00fcnk kevesebbet, hogy tov\u00e1bb szennyezhess\u00fcnk\u201d, vagy \u201cmegv\u00e9dj\u00fck magunkat, hogy egy kicsit tov\u00e1bb termelhess\u00fcnk, embertelen felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt, haszontalan szemetet\u201d. Nyilv\u00e1n lehet \u00fagy gondolkozni a protekcionizmusr\u00f3l, \u00e9s \u00fagy haszn\u00e1lni, mint a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g eszk\u00f6z\u00e9t… De akkor is v\u00e9gs\u0151 soron arra szolg\u00e1l, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk a n\u00f6veked\u00e9shez, a legjobb esetben egym\u00e1st\u00f3l elszigetelve, a legrosszabb forgat\u00f3k\u00f6nyv szerint egym\u00e1s k\u00e1r\u00e1ra. A protekcionizmus logik\u00e1ja ugyanis gyakran k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s vagy ellens\u00e9ges a k\u00fclvil\u00e1ggal szemben.<\/p>\n

Levetni a gazdas\u00e1gba vetett hitet, megszabadulni a f\u00fcgg\u0151s\u00e9gt\u0151l<\/strong><\/p>\n

Ez a gondolatmenet val\u00f3ban arra az ill\u00fazi\u00f3ra \u00e9p\u00fcl, hogy p\u00e1r apr\u00f3 int\u00e9zked\u00e9ssel tov\u00e1bb vir\u00e1gozhat a n\u00f6veked\u00e9si t\u00e1rsadalom. A protekcionizmus \u00e9pp annak lenne az eszk\u00f6ze, hogy \u00fajraind\u00edtsa a szent gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st, vagy hogy elker\u00fclj\u00fcnk egy t\u00fal brut\u00e1lis recesszi\u00f3t Franciaorsz\u00e1gban. Nem kell m\u00e1st tenni hozz\u00e1, mint falakat emelni, \u00e9s palliat\u00edv kezel\u00e9sben r\u00e9szes\u00edteni a gazdas\u00e1got.<\/p>\n

Nem a gazdas\u00e1g zsarnoks\u00e1g\u00e1nak csillap\u00edt\u00e1s\u00e1n kellene azonban gondolkozunk, sem a szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1n. Helyette le kellene vetn\u00fcnk a gazdas\u00e1gba vetett val\u00e1sos hit\u00fcnk, meg kellene szabadulnunk ezekt\u0151l a f\u00fcgg\u0151s\u00e9gekt\u0151l, h\u00e1tr\u00e9bb l\u00e9pve, a termel\u00e9s hely\u00e9nek v\u00e9delme helyett, azt a k\u00e9rd\u00e9st kellene feltenn\u00fcnk: mi \u00e9rtelme van a megtermelt javaknak? \u00a0A protekcionizmus teh\u00e1t, a mai form\u00e1j\u00e1ban, se hossz\u00fat\u00e1v\u00fa megold\u00e1st nem ny\u00fajt, se alternat\u00edv\u00e1t a n\u00f6veked\u00e9sre \u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e1rsaladomra\u2026<\/p>\n

Szerint\u00fcnk ugyanis, a c\u00e9l az, hogy kil\u00e9pj\u00fcnk a n\u00f6veked\u00e9si logik\u00e1b\u00f3l, \u00e9s nem az, hogy \u00fajabb, \u201creakci\u00f3s\u201d vagy konfront\u00e1ci\u00f3ra alapul\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1ssal pr\u00f3b\u00e1lkozzunk.<\/p>\n

\u00daj, a n\u00f6veked\u00e9st maga m\u00f6g\u00f6tt hagy\u00f3 t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s fel\u00e9 kell haladnunk; fenntarthat\u00f3, igazs\u00e1gos, konvivi\u00e1lis \u00e9s auton\u00f3m t\u00e1rsadalom megval\u00f3s\u00edt\u00e1shoz vezet\u0151 \u00e1tmeneti modelleket kell alkotnunk. Ehhez el kell felejten\u00fcnk az uralkod\u00f3 eszmei kereteket \u00e9s annak \u00e1rtalmas fogalmait \u00e9s szavait is.<\/p>\n

A falak \u00e9p\u00edt\u00e9se nem lehet megold\u00e1s<\/strong><\/p>\n

M\u00e1r nem a f\u00e9ktelen \u00e9s destrukt\u00edv gazdas\u00e1gi liberalizmus vagy a messi\u00e1sk\u00e9nt v\u00e1rt, szab\u00e1lyoz\u00f3 protekcionizmus k\u00f6z\u00f6tt kell v\u00e1lasztanunk. Ahhoz, hogy b\u00e9k\u00e9s, fenntarthat\u00f3 \u00e9s \u00e9rtelmes t\u00e1rsadalmat \u00e9p\u00edts\u00fcnk, el\u0151sz\u00f6r el kell felejten\u00fcnk, hogy a gazdas\u00e1g mindenhat\u00f3, hogy \u00e9let\u00fcnkr\u0151l a gazdas\u00e1g d\u00f6nt.<\/p>\n

Vissza kell t\u00e9rn\u00fcnk az igazi k\u00e9rd\u00e9sekhez: mi az \u00e9let\u00fcnk \u00e9rtelme, mit \u00e9s mi\u00e9rt termel\u00fcnk, fogyasztunk, milyen kapcsolatokat \u00e9p\u00edt\u00fcnk, hogyan \u00e9l\u00fcnk egy\u00fctt. M\u00e9ghozz\u00e1 minden szinten, \u00e9s d\u00f6nt\u00e9seink m\u00e1sokra gyakorolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit is figyelembe v\u00e9ve. A falak \u00e9p\u00edt\u00e9se nem lehet megold\u00e1s. Minden fal leomlik egyszer; jobb, ha mi magunk d\u00f6ntj\u00fck le \u0151ket.<\/h4>\n

Ez nem jelenti azt, hogy a protekcionizmus m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 minden gondolat elvetend\u0151. Egyes eszk\u00f6zei igenis hasznosnak bizonyulhatnak \u00e1tmenetileg a gazdas\u00e1g sz\u00fcks\u00e9ges relokaliz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben, de nyitott, \u00f6nzetlen hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1ssal, k\u00e9szen a p\u00e1rbesz\u00e9dre, \u00e9s minden \u00e9rintett felet bevonva.<\/p>\n

A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3: m\u00e9rs\u00e9kelt, konvivi\u00e1lis \u00e9s f\u00fcggetlen \u00e9letm\u00f3d<\/strong><\/p>\n

Ez\u00e9rt t\u0171nik jobbnak sz\u00e1munkra a \u201cnyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3\u201d fogalma, amely nem k\u00f6t\u0151dik a gazdas\u00e1gi koncepci\u00f3khoz \u00e9s konnot\u00e1ci\u00f3khoz. A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 nem puszta sz\u00f3fordulat, hanem egy \u00faj gondolatvil\u00e1g: \u00faj szemmel tekint a j\u00f6v\u0151re, amelyben az ember el\u0151bbreval\u00f3, mint a gazdas\u00e1g, \u00e9s amelyben a fenntarthat\u00f3s\u00e1got a k\u00edv\u00e1natossal \u00f6tv\u00f6zz\u00fck.<\/p>\n

A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 figyelembe veszi a n\u00f6veked\u00e9sre \u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e1rsadalom korl\u00e1tait, legyen sz\u00f3 energi\u00e1r\u00f3l, k\u00f6rnyezetr\u0151l vagy kult\u00far\u00e1r\u00f3l. Ezen korl\u00e1tokb\u00f3l kiindulva a t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s \u00faj form\u00e1it v\u00e1zolhatjuk fel, amelyben a gazdas\u00e1g, a szolidarit\u00e1s, a termel\u00e9s, \u00e9s az emberi kapcsolatok is relokazil\u00e1dnak. Ez\u00e1ltal \u00fajfajta kapcsolatot alak\u00edthatunk ki a k\u00f6rnyezettel, az id\u0151vel, az \u00e1ltalunk el\u0151\u00e1ll\u00edtott dolgokkal, a munk\u00e1val \u2013\u00a0vagy ink\u00e1bb a tev\u00e9kenys\u00e9geinkkel<\/a>. \u00dajraalkotn\u00e1nk a t\u00e1rsadalmi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st, m\u00e9ghozz\u00e1 \u00fagy, hogy minden tett\u00fcnknek l\u00e1that\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lenn\u00e9nek, amelyekr\u0151l val\u00f3ban vit\u00e1zhatn\u00e1nk, mert \u00fajra k\u00e9pesek lenn\u00e9nk val\u00f3di d\u00f6nt\u00e9seket hozni, cselekedni, m\u00e9rlegelni, megk\u00e9rd\u0151jelezni, mit termel\u00fcnk, hogyan haszn\u00e1ljuk a javainkat, mag\u00e1t az \u00e9let\u00fcnket. A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 nemcsak, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00e9ts\u00e9gbe vonja a gazdas\u00e1g \u00e9s a munka fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9t a t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9krendszer\u00fcnkben, de re-politiz\u00e1ln\u00e1 is a t\u00e1rsadalmat, hogy felel\u0151ss\u00e9 \u00e9s auton\u00f3mm\u00e1 v\u00e1ljon.<\/p>\n

Ahogy Philippe Bihouix m\u00e9rn\u00f6k,\u00a0L\u2019\u00e2ge des low tech<\/em>\u00a0(‘A low tech korszaka’) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv szerz\u0151jefogalmaz<\/a>: \u201cBizonyos fajta szkepticizmust v\u00e1lt ki bel\u0151lem a vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban annak tudata, hogy egy epres joghurt hozz\u00e1val\u00f3i 1992-ben 9000 kilom\u00e9tert utaztak be, vagy a t\u00e9ny, hogy a garn\u00e9l\u00e1t D\u00e1ni\u00e1ban hal\u00e1ssz\u00e1k, de az alacsony munkab\u00e9r miatt Marokk\u00f3ban dolgozz\u00e1k fel<\/em>.\u201d<\/p>\n

Meg kell tal\u00e1lnunk a megfelel\u0151 egyens\u00falyokat hat\u00e9konys\u00e1g, hatalom \u00e9s j\u00f3l\u00e9t k\u00f6z\u00f6tt<\/strong><\/p>\n

A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 azt jelenti, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tev\u00e9kenys\u00e9geket lok\u00e1liss\u00e1 tessz\u00fck, a helyi term\u00e9keket prefer\u00e1ljuk, cs\u00f6kkentj\u00fck a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si ig\u00e9nyeket, r\u00f6vid ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncokban gondolkodunk. Ahogy azt is, hogy minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g lok\u00e1lisan \u00e9s demokratikusan d\u00f6nt saj\u00e1t termel\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s fogyaszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a k\u00f6rnyezeti \u00e9s emberi hat\u00e1sokat figyelembe v\u00e9ve. Azt jelenti, hogy megszabadulunk a\u00a0szabad fogyaszt\u00e1s ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t\u00f3l<\/a>.<\/p>\n

Nemcsak az \u00f6kol\u00f3giai, hanem a szoci\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1gra adott v\u00e1lasz is ez, hiszen kiszabad\u00edt egy abszurd logik\u00e1b\u00f3l, a \u201chaszon minden\u00e1ron\u201d gondolatvil\u00e1g\u00e1b\u00f3l. A komparat\u00edv el\u0151ny\u00f6k logik\u00e1ja, ami a materializmus \u00e9s a gazdas\u00e1g \u00e9rt\u00e9krendszer\u00e9n kereszt\u00fcl l\u00e1ttatja vel\u00fcnk a vil\u00e1got, abszurd \u00e9s embertelen t\u00e1rsadalmi szervezetet eredem\u00e9nyezett. J\u00f3llehet, fontos az energetikai \u00e9s termel\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1gra figyelni az alapvet\u0151 javak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n, de az \u00e1ltal\u00e1nos emberi j\u00f3l\u00e9tet is tekintetbe kell venni.<\/p>\n

Mik\u00f6zben p\u00e9ld\u00e1ul ipari parkokat l\u00e9tes\u00edt\u00fcnk, hogy hat\u00e9konyabb legyen a ker\u00e9kp\u00e1r gy\u00e1rt\u00e1sa, ellens\u00falyoz\u00e1sk\u00e9ppen musz\u00e1j lenne a termelt \u00e1ruhoz, jelen esetben a biciklihez \u00e9s annak haszn\u00e1lat\u00e1hoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyunkr\u00f3l is elgondolkodni. A m\u00e9retgazdas\u00e1goss\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sz\u00e1mtalan, testet \u00e9s lelket megterhel\u0151 manu\u00e1lis munk\u00e1t nem kell m\u00e1r elv\u00e9gezn\u00fcnk. A nemn\u00f6veked\u00e9s egyens\u00falyt \u00e9s m\u00e9rt\u00e9ktart\u00e1st igyekszik el\u00e9rni; ehhez pedig fel kell m\u00e9rn\u00fcnk, hogy mik \u00e1llnak ennek \u00fatj\u00e1ban, \u00e9s meg kell tal\u00e1lnunk a hat\u00e9konys\u00e1g, a hatalom \u00e9s a j\u00f3l\u00e9t, az auton\u00f3mia \u00e9s konvivialit\u00e1s egyens\u00faly\u00e1t.<\/p>\n

Egyetlen mutat\u00f3 sem, b\u00e1rmily hat\u00e9kony is legyen, a GDP pedig m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 helyettes\u00edtheti a demokratikus d\u00f6nt\u00e9shozatalt a t\u00e1rsadalom olyan v\u00e1laszt\u00e1sair\u00f3l, mint hogy mit, hogyan \u00e9s mi\u00e9rt termel\u00fcnk. A mutat\u00f3k viszont seg\u00edthetnek abban, hogy tudatosan hozzuk meg ezeket a d\u00f6nt\u00e9seket.<\/p>\n

Mi\u00e9rt ker\u00fclj\u00f6n ugyanannyiba a f\u0151z\u00e9sre haszn\u00e1lt v\u00edz mint a medence vize?<\/strong><\/p>\n

A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s jobb m\u00f3dj\u00e1nak megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lj\u00e1ul, amit a politika rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1val akar el\u00e9rni. A k\u00f6zvetlen demokr\u00e1cia nem m\u0171k\u00f6dhet, csak lok\u00e1lisan, folyamatos interakci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n, k\u00f6z\u00f6snek meg\u00e9lt elk\u00e9pzel\u00e9sekkel \u00e9s tapasztalatokkal, k\u00f6z\u00f6s val\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s korl\u00e1tokkal. Ezzel az elj\u00e1r\u00e1ssal – amit a\u00a0Felt\u00e9tel N\u00e9lk\u00fcli Alapjuttat\u00e1s<\/a>\u00a0elk\u00e9pzel\u00e9se is mag\u00e1ban rejt \u2013 a nyilv\u00e1nos, k\u00f6z\u00f6s d\u00f6nt\u00e9shozatal gyakorlat\u00e1t a javak eloszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a k\u00f6z\u00f6sen birtokolt javak kezel\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s a munkamegoszt\u00e1sr\u00f3l, a forr\u00e1sok helyes \u00e9s helytelen felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak demokratikus meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ahhoz p\u00e9ld\u00e1ul, hogy ingyenesen lehessen haszn\u00e1lni bizonyos javakat, emelni kellene a helytelen felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e9rt fizetett \u00e1rakat. Mi\u00e9rt ker\u00fclj\u00f6n ugyanannyiba a f\u0151z\u00e9sre haszn\u00e1lt v\u00edz mint a medence vize?<\/p>\n

A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n a k\u00e9perny\u0151k \u00e9s a folyamatosan a j\u00f6v\u0151be tekint\u0151 vil\u00e1g helyett a jelenben \u00e9ln\u00e9nk, azokkal az emberekkel, akik t\u00e9nylegesen k\u00f6rbevesznek benn\u00fcnket, val\u00f3s k\u00f6rnyezet\u00fcnkben. \u00dajra megtanuln\u00e1nk, hogyan \u00e9lj\u00fck meg a pillanatot, ahelyett, hogy a rekl\u00e1mok \u00e9s a media hat\u00e1sa alatt, a mindig t\u00f6bbet frusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak engedn\u00e9nk. Emberibb \u00e9letet jelentene ez mindenki sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 azt is jelenti, hogy fel\u00fclvizsg\u00e1ljuk minden egyes gazdas\u00e1gi, szoci\u00e1lis \u00e9s demokratikus int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9s eszk\u00f6z \u00e9rtelm\u00e9t \u00e9s hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t. A \u201cnyitott\u201d sz\u00f3val a v\u00e1ltoz\u00e1s szolid\u00e1ris mivolt\u00e1t \u00e9s a p\u00e1rbesz\u00e9d fontoss\u00e1g\u00e1t k\u00edv\u00e1njuk kihangs\u00falyozni.<\/h4>\n

Nem vitatjuk az orsz\u00e1ghat\u00e1rok, r\u00e9gi\u00f3k, nemzet\u00e1llamok vagy ak\u00e1r az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kultur\u00e1lis szerep\u00e9t identit\u00e1sunk \u00e9s gondolkod\u00e1sm\u00f3dunk kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, csup\u00e1n a szubszidiarit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t vetj\u00fck fel ism\u00e9t, a \u201crelokaliz\u00e1lt\u201d \u00f6kol\u00f3giai ter\u00fcletek k\u00f6zti p\u00e1rbesz\u00e9d jegy\u00e9ben. Neh\u00e9z lesz a kl\u00edmamenek\u00fcltek tragikus helyzet\u00e9re, a fenntarthatatlan \u00e9letvitel\u00fcnkb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1bor\u00fakra, a nukle\u00e1ris hullad\u00e9k kezel\u00e9s\u00e9re megold\u00e1st tal\u00e1lni er\u0151s, legitim demokratikus int\u00e9zm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

\u00dajragondolni a szolidarit\u00e1s, a d\u00f6nt\u00e9shozatal \u00e9s az ellens\u00falyok rendszer\u00e9t<\/strong><\/p>\n

A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3b\u00f3l az is k\u00f6vetkezik, hogy \u00fajragondoljuk a szolidarit\u00e1s, a d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9s az ellens\u00falyok rendszer\u00e9t, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s \u00e9s a p\u00e1rbesz\u00e9d szerep\u00e9t. Felsz\u00e1molhatunk haszontalan vagy \u00e9pp \u00e1rtalmas int\u00e9zm\u00e9nyeket (mint p\u00e9ld\u00e1ul az IMF, a WTO vagy a NATO), \u00e1talak\u00edthatunk n\u00e9h\u00e1ny ma is l\u00e9tez\u0151t (ENSZ), \u00e9s \u00fajakat alap\u00edthatunk. A korl\u00e1tokat ezent\u00fal p\u00e9ld\u00e1ul nem a hat\u00e1rok, hanem a t\u00e1vols\u00e1gok hat\u00e1rozhatn\u00e1k meg; az \u00faj ter\u00fcleu egys\u00e9gek, nem egym\u00e1snak idegen \u00e9s mell\u00e9rendelt egys\u00e9gekk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dn\u00e9nek. M\u00e1r l\u00e1thatunk is erre p\u00e9ld\u00e1t az \u00f6kol\u00f3giai ter\u00fcletekben gondolkod\u00f3, hat\u00e1rokon \u00e1t\u00edvel\u0151 projektek eset\u00e9ben.<\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban a relokaliz\u00e1ci\u00f3 jegy\u00e9ben a kult\u00fara \u00e9s a p\u00e1rbesz\u00e9d kell, hogy meghat\u00e1rozza t\u00f6rekv\u00e9seinket a t\u00e1rsadalom \u00e1talak\u00edt\u00e1sa, az emancip\u00e1ci\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben. Nincs kil\u00e1t\u00e1stalanabb helyzet, mint visszah\u00faz\u00f3dni saj\u00e1t vil\u00e1gunkba \u00e9s szok\u00e1sainkba. Ha viszont vend\u00e9gszeretet\u00fcnkkel vagy \u00e9pp utaz\u00e1saink sor\u00e1n megny\u00edlunk, a szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1sok \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyek boldogg\u00e1 tesznek, r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9l\u00e9nk\u00edtik a demokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s a konvivialit\u00e1st. A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 nem korl\u00e1toz a nemzetis\u00e9g \u00e9s a vall\u00e1s \u00e1ltal meghat\u00e1rozott identit\u00e1sba, hanem felkarolja a sokf\u00e9les\u00e9get, annak minden b\u00e1j\u00e1val. Semmivel nem lesz\u00fcnk kevesebbek, ha megtanunlunk egy \u00faj nyelvet, megismer\u00fcnk egy \u00faj kult\u00far\u00e1t. \u00c9pp ellenkez\u0151leg!<\/p>\n

Egy \u00faj internacionalizmus fel\u00e9<\/strong><\/p>\n

A legs\u00fcrget\u0151bb, hogy visszanyerj\u00fck a politikai d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9s tettek feletti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st, hogy az \u00edgy kialakult p\u00e1rbesz\u00e9d ut\u00e1n egy t\u00e1rsadalmilag egyenl\u0151 \u00e9s \u00f6kol\u00f3gialag fenntarthat\u00f3 t\u00e1rsadalmat \u00e9p\u00edts\u00fcnk fel. A nyitott relokaliz\u00e1ci\u00f3 \u00fatj\u00e1n a nemn\u00f6veked\u00e9s az az alap, amire \u00e9p\u00edtkezhet\u00fcnk.<\/p>\n

\u201cEbben a rendszerben minden az egy\u00e9ni auton\u00f3mia ellen sz\u00f3l\u201d, \u00edrta a sajnos Magyarorsz\u00e1gon kev\u00e9ss\u00e9 ismert, francia filoz\u00f3fus \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 Andr\u00e9 Gorz utols\u00f3 essz\u00e9j\u00e9ben. A helyi szinten gondolkod\u00e1s ismertetheti fel vel\u00fcnk korl\u00e1tainkat, feledtetheti el vel\u00fcnk fogyaszt\u00f3i identit\u00e1sunk, \u00e9s tehet minket ism\u00e9t emberr\u00e9 a homo economicus-szal szemben.<\/p>\n

Egyel\u0151re kev\u00e9s sz\u00e1mban, de szerte a vil\u00e1gban l\u00e1thatunk elsz\u00e1nt kezdem\u00e9nyez\u00e9seket a saj\u00e1t \u00e9let feletti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s visszaszerz\u00e9s\u00e9re. Az \u00e1t\u00e1ll\u00e1s m\u00e1r folyamatban van a t\u00e1rsadalom b\u00e9k\u00e9s \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak form\u00e1j\u00e1ban. Ez az egy\u00e9n szintj\u00e9n az \u00f6nk\u00e9ntes m\u00e9rt\u00e9ktart\u00e1sban \u00e9s a gondolkoz\u00e1s dekoloniz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban nyilv\u00e1nul meg. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1sk\u00e9pp viszonyulhatunk munk\u00e1nkhoz, fogyaszt\u00e1si szok\u00e1sainkhoz, az id\u0151h\u00f6z \u00e9s egym\u00e1shoz. A v\u00e1ltoz\u00e1s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szintj\u00e9n m\u00e9g er\u0151sebben \u00e9rezhet\u0151 konkr\u00e9t lok\u00e1lis alternat\u00edv\u00e1k form\u00e1j\u00e1ban, amelyek r\u00e9v\u00e9n nemcsak a termel\u00e9s \u00e9s \u00e1ruforgalom, hanem maga a demokr\u00e1cia feletti uralmat is visszanyerj\u00fck. Minden egyes \u00faj kezdem\u00e9nyez\u00e9s a relokaliz\u00e1ci\u00f3 egy \u00faj eszk\u00f6z\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9: technikai eszk\u00f6z\u00f6k\u00e9t, mint pl. low-tech eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s\u00a0agroerd\u00e9szet<\/a>\u00a0(amely f\u00e1s veget\u00e1ci\u00f3t kombin\u00e1l mez\u0151gazdas\u00e1gi haszonn\u00f6v\u00e9nyek termel\u00e9s\u00e9vel), demokratikus eszk\u00f6z\u00f6k\u00e9t, mint pl. az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 d\u00f6nt\u00e9shozatalon alapul\u00f3 szociokr\u00e1cia, vagy gazdas\u00e1gi eszk\u00f6z\u00f6k\u00e9t, mint pl. helyi valut\u00e1k.<\/p>\n

Ezek k\u00f6z\u00f6tt az emberek, csoportok, kezdem\u00e9nyez\u00e9sek \u00e9s mozgalmak k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r beindult a p\u00e1rbesz\u00e9d. Ezen kapcsolatok r\u00e9v\u00e9n a relokaliz\u00e1ci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megtestes\u00fcl\u00e9sei egym\u00e1st er\u0151s\u00edtik, fejlesztik, \u00e9s alkalmank\u00e9nt m\u00e1r int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclnek is. De ahhoz, hogy sikereket \u00e9rj\u00fcnk el, nem szabad elhanyagolnunk a politikai szf\u00e9r\u00e1t sem: nem a hatalom megszerz\u00e9s\u00e9\u00e9rt, hanem ink\u00e1bb az\u00e9rt, hogy nyom\u00e1st gyakoroljunk r\u00e1, az oligarch\u00e1k \u00e9s lobbik ellen\u00e9ben. A legfontosabb, hogy visszaszerezz\u00fck jogainkat a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sre \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s javaink feletti rendelkez\u00e9sre. Ez\u00faton v\u00e1lnak a helyi kezdem\u00e9nyez\u00e9sek az eg\u00e9sz vil\u00e1gon elterjedtt\u00e9, \u00e9s v\u00e1lik egyszerre az eg\u00e9sz vil\u00e1g egyre lok\u00e1lisabb\u00e1. Egy \u00faj, decentraliz\u00e1lt, auton\u00f3m, relokaliz\u00e1lt \u00e9s nyitott vil\u00e1g van kibontakoz\u00f3ban.<\/p>\n

Vincent Liegey, Christophe Ondet, Anisabel Veillot \u00e9s St\u00e9phane Madelaine<\/strong><\/p>\n

A szerz\u0151k k\u00f6nyve magyarul a\u00a0J\u00f3l\u00e9t gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl – A Nemn\u00f6veked\u00e9s fel\u00e9<\/a>\u00a0c\u00edmmel jelent meg, az Eszm\u00e9let Alap\u00edtv\u00e1ny gondoz\u00e1s\u00e1ban, 2016-ban. Weboldaluk magyarul:\u00a0http:\/\/nemnovekedes.net\/<\/a><\/em><\/p>\n

Az eredeti cikk a francia\u00a0basta!<\/strong>\u00a0magazinban\u00a0jelent meg<\/a>, 2015 november\u00e9ben, a magyar sz\u00f6veg Bulath M\u00e1t\u00e9 ford\u00edt\u00e1sa alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. \u00a0<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2016. NOVEMBER 23. SZERDA A francia baloldalon hossz\u00fa ideje folyik a vita a protekcionizmus ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9gekr\u0151l: eszk\u00f6z lehet-e az orsz\u00e1g szuverenit\u00e1s\u00e1nak visszaszerz\u00e9s\u00e9ben, az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek gazdas\u00e1gi folyamatainak, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az ipari termel\u00e9s er\u00f3zi\u00f3j\u00e1nak visszaford\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A\u00a0nemn\u00f6veked\u00e9s\u00a0mozgalom k\u00e9pvisel\u0151inek kor\u00e1bban\u00a0franci\u00e1ul megjelent, al\u00e1bbi sz\u00f6vege ma, amikor Donald Trump gy\u0151zelme \u00fajabb lend\u00fcletet adhat a protekcionizmusnak, ism\u00e9t aktu\u00e1lisnak t\u0171nhet.\u00a0\u00a0 T\u00e9rj\u00fcnk vissza […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/329"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=329"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/329\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":330,"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/329\/revisions\/330"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=329"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=329"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nemnovekedes.net\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=329"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}