Fel kell építenünk egy, a gazdasági növekedés gondolatát meghaladó Európát, hogy a társadalmaink túléljenek és virágozzanak erre szólít fel több, mint 400 szakember és civil szervezet

Az Európai Parlamentben ma kezdődik a második “Növekedésen túl” konferencia vezető európai politikusok részvételével. Alulírott tudósok és civil szervezetek a jelenlegi geopolitikai válságban lehetőséget látunk arra, hogy felhagyjunk a társadalmunkat és környezetünket is pusztító növekedési versennyel, és helyette a jóllétet középpontba helyező együttműködést válasszuk.

A gazdasági növekedés nem lehetséges a környezet pusztítása nélkül. Semmilyen tudományos bizonyíték nem utal arra, hogy e kettő szétválasztható lenne a szükséges mértékben globális szinten. A magas jövedelmű országok a gazdasági növekedést hajszolják, ami azért probléma, mert ez a növekedés jelentős mértékben, – sőt, időnként teljesen – semmissé teszi azokat az eredményeket, amiket a környezetvédelem területén tett erőfeszítéseknek köszönhetünk. A jelenlegi klímakáosz, és az élőlények közötti egyensúlyt biztosító érzékeny háló szétszaggatása alapvető fenyegetést jelent a békére, a víz-és élelemellátásra, valamint a demokráciára.

Nem csupán a túlélésünkhöz, de társadalmunk virágzáshoz is szükséges egy, a növekedés dogmáját meghaladó gazdasági modell előmozdítása. Ehhez szükséges, hogy a termelést és a fogyasztást igazságosan, demokratikusan megtervezve csökkentsük azokban az országokban, ahol többet fogyasztanak, mint amit erőforrásaik lehetővé tesznek, ahogyan ezt helyenként “nemnövekedésnek” hívjuk. Ez lenne Európa átfogó béketerve, mivel a jelenlegi gazdasági növekedés folyamatosan konfliktusokat szül a kontinensen belül és kívül is.

A magas jövedelmű országokban a kisebb lábnyom nem jelent rosszabb életkörülményeket. Sőt, a jóllétet lehetséges növelni a környezetre gyakorolt nyomás enyhítése mellett, olyan, autonómiára törekvő szakpolitikával, amely a mértékletességre, a erőforrás-használat csökkentésére és a munkaidő csökkentésre fókuszál. Így létrejöhetne egy fenntartható bőség és jóllét, növekedés nélkül.

Ahhoz, hogy a lehető legkisebb lábnyommal elérhessük a lehető legmagasabb életminőséget, meg kell változtatnunk a gazdasági játékszabályokat és annak céljait. A növekedést meghaladó gazdaságban már nem a mennyiségi növekedés lenne a fókuszban, amely arra koncentrál, hogy hogyan lesz mindenből egyre több. A cél helyette egy regeneratív és újraelosztó gazdaság, amely úgy hozza létre az alapvető szükségleteket kielégítő minőségi jóllétet, hogy élő bolygónk lehetőségein belül marad. Ez a Fánk-gazdaság modellje.

Bebizonyosodott, hogy a piac nem megfelelő eszköz arra, hogy társadalmaink legfontosabb döntéseit meghozza. Ahhoz, hogy a gazdaság szolgálja a közösségeket, és ne a közösségek a gazdaságot, vissza kell adni az embereknek a gazdaság feletti irányítást. Az új játékszabályok kialakításához tanulhatunk a létező kezdeményezések gyakorlatából, mint például az újragondolt, nem nyereségorientált szövetkezetek létrejöttéből Európa szerte.

Ezen szorongató kihívások és bíztató lehetőségek fényében arra hívjuk fel az Európai Uniót, annak intézményeit és tagállamait, hogy vezessenek be:

1. Poszt-növekedéssel foglalkozó európai intézményeket: Hozzanak létre állandó intézményeket a Bizottság, a Tanács, a Parlament és a Tagállamok keretein belül, melyek megvizsgálják a lehetséges nemnövekedés-stratégiákat és útvonalakat.

2. Növekedésen túlmutató Európai Zöld Megállapodást: Fektessék le egy új, példamutató program alapjait, amely olyan rendszerszintű változásra épít, amely a virágzó jövőt a bolygó eltartóképességén belül képzeli el, és amelyben a nemnövekedés a növekedést meghaladó jövő felé vezető úton egy jelentős első lépés lenne.

3. Növekedésen túlmutató szakpolitikai intézkedéseket, amelyek az alábbi négy alapelven nyugszanak:

o Ökológiai eltartóképesség: Vezessék ki a fosszilis üzemanyagokat, és szabjanak határt a nyersanyagok kitermelésének annak érdekében, hogy az egészséges és ellenállóképes talajért, erdőért, és más ökoszisztémáért folytatott természetvédelmi és -helyreállítási intézkedések sikeresek legyenek; például egy Fosszilis Üzemanyag Nemnövekedési Szerződés, és egy Igazságos és Ellenállóképes Erőforrás Irányelv meghatározásával, kötelező nyersanyag-lábnyom csökkentési és valódi, területalapú természet-helyreállítási célokkal.

o Méltányosság: Használjanak fiskális eszközöket a társadalmi egyenlőség megteremtésének elősegítésére; a jövedelmi és vagyoni szélsőségek, valamint a szuperprofit felszámolásával. Pl. “szén-vagyonadó”, minimálbér, és jövedelem-plafon

o Jóllét mindenkinek: Biztosítsák az alapvető infrastruktúrákhoz való hozzáférést egy továbbfejlesztett, ökológiailag érzékeny jóléti állam révén. Pl. Egyetemes Alapszolgáltatások (egészséghez, közlekedéshez, gondoskodáshoz, lakhatáshoz, oktatáshoz, nemek közötti egyenlőséghez és szociális ellátáshoz való jogok); munkaügyi garanciák; az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások kedvező árszabályozása

o Aktív demokrácia: Hozzanak létre állampolgári részvételen alapuló gyűléseket a szociálisan elfogadható elégségességi stratégiák kialakítására; az ökológiai határokat tiszteletben tartó, méltányosságon és jólléten alapuló szabályozási környezet megerősítésére; a szakszervezetek szerepének erősítése mellett. Pl. helyi igények fóruma, klíma tanácskozások, részvételi költségvetés.

Öt év telt el az első “poszt-növekedés” konferencia óta. A civil társadalomban és a tudományos élet berkein belül minden eddiginél jobban felerősödtek a növekedés-kritikus hangok. Ezen gondolatok jelenleg is az Európai Parlament és az Európai Bizottság diskurzusainak részét képezik. A tudományos ismeretek és politikai eszközök rendelkezésre állnak a nemnövekedés és a poszt-növekedés eszméinek gyakorlati megvalósításához. A válságok, melyekkel szembenézni kényszerülünk, egyben lehetőséget is jelentenek egy olyan, merőben új rendszer létrehozására, amely mindenki számára képes biztosítani a jóllétet; és a demokratikus döntéshozatalba történő aktív bekapcsolódást egy ugyan lassabb, de ugyanakkor élvezhetőbb életmód megteremtésével.

A tudományos források listája itt érhető el.

A nyílt levél szövegezése:
Timothée Parrique
Kate Raworth
Vincent Liegey
Wellbeing Economy Alliance, Friends of the Earth Europe, European Environmental Bureau, European Youth Forum

Aláírta többek között:
Olivier De Schutter
Milena Buchs
Giorgos Kallis
Eloi Laurent
Robert Costanza
Ekaterina Chertkovskaya
Jason Hickel
Julia Steinberger
Dominique Méda
Camille Étienne
Adélaïde Charlier
Federico Demaria
Sandrine Dixson-Declève
Nick Fitzpatrick
Tim Jackson
…