admin bejegyzései

Zöld Egyenlőség Podcast 3. rész: Bevezetés az ökológiai közgazdaságtanba – Mégis kinek a fenntarthatósága?

UE-Zold-podcast

Ebben az adásban Köves Alexandra arról beszélget Pataki Györggyel, hogy miként gondolkodnak az ökológiai közgazdászok a fenntarthatóság fogalmáról, és miért rázza ki a legtöbbjüket a hideg a „fenntartható fejlődés” fogalmától.

A fenntartható fejlődés kifejezést a 87-ben megjelent Brundtland-jelentés óta használjuk egyre elterjedtebben, olyannyira, hogy mára már a csapból is ez folyik olyanok szájából is, akik még véletlenül sem gondolják komolyan a fenntarthatóságot. Ennek a fenntarthatóságnak három pillérjét ismerjük: környezeti, társadalmi és gazdasági. Jól hangzik, mégis az ökológiai közgazdászok felől sok kritika éri egyszerűen azért, mert olyan kompromisszumokból született, amelyek elhitetik velünk, hogy a szokásos üzletmenet mellett is lehet fenntarthatóságról beszélni. De hogyan lehet eltérően értelmezni a környezeti fenntarthatóságot? És mi az a társadalmi fenntarthatóság, és hogyan viszonyul a környezeti fenntarthatósághoz? Vannak ellentmondások? El lehet érni a kettőt egymás nélkül is? A gazdasági fenntarthatóság a fenntartható fejlődés trójai falova?

A podcast harmadik része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/bevezetes-az-okologiai-kozgazdasagtanba-megis-kinek-a-fenntarthatosaga/

 

Zöld Egyenlőség Podcast 2. rész: Bevezetés az ökológiai közgazdaságtanba – Már 50 éve tudjuk?

UE-Zold-podcast

Micsoda egyáltalán az ökológiai közgazdaságtan, és hogyan határozza meg önmagát a főáramú közgazdasági paradigmákhoz képest? – Az Új Egyenlőség zöld podcastja ezt az alapkérdést járja körül a második részben. Adásukban Pataki György ökológiai közgazdásszal Köves Alexandra az űrhajós- és a cowboygazdaság közötti különbségekről, az állandó állapotú gazdaság elképzeléséről és a növekedés határairól beszélget.

Ez a tudományterületeken átívelő kezdeményezés már több mint 30 éve intézményesült egy tudományos folyóirat és a nemzetközi tudományos társaság létrehozásával. Azonban a mára már klasszikusnak tartott „nagy öregek” mintha már a 70-es évek környékén előre látták volna, hogy miről fogunk 2020-ban lázasan beszélgetni: a kényszerű gazdasági növekedés logikája nem egyeztethető össze a környezet és a társadalom korlátaival. Ennek ellenére egy fél évszázad sem volt elég arra, hogy elmozduljunk erről a kényszerpályáról. Vajon miért?

A podcast második része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/bevezetes-az-okologiai-kozgazdasagtanba-mar-50-eve-tudjuk/

 

168 óra: Kezdjünk el ne a pénzről beszélni, létezhet társadalom, amely mindenkinek ad 20 négyzetmétert, 18 fokos meleget, és naponta 1200 kalóriát – Interjú Köves Alexandrával

Útjára indult egy alternatív gazdaságpolitika, filozófia, amely szerint a világ társadalmi, gazdasági és környezeti problémáira részben megoldás lehet a nemnövekedés. Nem a megrekedés és a gazdaságok leállása, hanem egy olyan fejlődés, amelyben nincsenek benne azok a kényszerek, amelyek semmi mást nem szolgálnak, mint a haszonmaximalizálást. Amikor a globális növekedés hasznának 82 százaléka a felső egy százalék kezében van, és a Föld lakosságának fele egyáltalán nem részesül belőle, a világ környezeti szennyezésének 71 százalékát pedig a száz vállalat okozza, de mindenki fizeti, könnyű belátni, hogy változás kell – mondta lapunknak Köves Alexandra, a Corvinus egyetem oktatója, ökológiai közgazdász. Szerinte minden változás gátja, hogy el sem tudjuk képzelni, lehetne másképp is.

Fotó: Bazánth Ivola

Fotó: Bazánth Ivola

Folytatás

Zöld Egyenlőség Podcast 1. rész: Megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent

UE-Zold-podcast

Január végén elindult az Új Egyenlőség zöld podcastja, melynek szerkesztője és házigazdája Köves Alexandra ökológiai közgazdász. Az első részben a program indításának céljairól és körülményeiről volt szó, a vendég Pogátsa Zoltán.

A Zöld Egyenlőség podcast célja, hogy az ökológiai közgazdaság megközelítései mentén közérthetően bemutassa az érdeklődőknek, hogy hogyan lehetne újra gondolni a gazdasági paradigmáinkat annak érdekében, hogy azok egy környezetileg és társadalmilag igazságosabb irányba mutassanak. A podcast minden hónapban egy adott témát jár körül hetente különböző fókuszokkal (pl. technológia és fenntarthatóság kapcsolata; a pénzügyi rendszereink és a fenntarthatóság összefüggései; a fenntartható munka; fenntartható fogyasztás stb.), válogatott meghívott szakértőkkel.

A podcast első része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/megkerdojelezni-a-megkerdojelezhetetlent/

 

Az összeomlás ellen: nemnövekedés

Vincent Liegey, esszéista, a gazdasági növekedés ellenzője elmagyarázza nekünk, nemnövekedéssel hogyan valósítható meg politikailag a társadalom erőszakmentes átalakítása

2016 tavaszán a Politis című francia lap megjelentetett egy cikksorozatot a nemnövekedésről Csendes forradalom? (Une révolution silencieuse?) címmel (1). Manapság azonban úgy tűnik, Franciaországban a nemnövekedési irányzatról ritkábban esik szó a politikai beszélgetésekben, mint pár évvel ezelőtt. Ennek ellenére egyre jobban tért hódít; számos fő gondolata felmerül a vitákban, jóllehet gyakran egymástól függetlenül. Részt vehetnénk a társadalom csendes átalakításában? Elegendő ez? Az alábbi cikk először bizonyos nemnövekedési elképzelések és témák kulturális és társadalmi előrehaladásának perspektívájából közelít. Ezen előrelépések gyakran sokkolóak, ugyanis tudatosul az összeomlás veszélye: vajon ez a folyamat termékeny táptalaja-e a megváltó és felszabadító átalakulásnak? Az írás ezután a gazdasági felépülés nehézségeit, valamint a folyamat során felmerülő kihívásokat kezdi el boncolgatni: miért szükséges egy kulturális átalakulás, de miért nem elegendő ez? Végül a harmadik rész ezen előrelépéseket szem előtt tartva megoldási módokat javasol konkrét példákkal.

Croissance: Növekedés Produire plus: Termeljünk többet! Consommer plus: Fogyasszunk többet

Croissance: Növekedés
Produire plus: Termeljünk többet!
Consommer plus: Fogyasszunk többet

Folytatás

Európának egy Fenntarthatósági és Jóléti Paktumra van szüksége

Európában és azon túl az utcák a ‘Rendszerváltozást, ne klímaváltozást!’ mottót visszhangozzák. Amikor Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel találkozott, azt ajánlotta neki, hogy kezdeményezzen dialógust a szakértőkkel. De mit kéne a szakértőknek mondania?

Mi, rendszerváltozást sürgető szakértők az akadémiai szférából, a civil társadalomból és a városokból tudunk válaszokkal szolgálni bizonyos kérdésekben. Tavaly ősszel 238 tudós és 90.000 európai állampolgár állt ki Európa gazdasági növekedéstől való függésének a megállításáért, majd ezen felhívás a Növekedés az Átmenetben konferencián Bécsben került konkrétabb megfogalmazásra. A GDP növelése helyett egy pozitív tervet dolgozunk ki a növekedés utáni gazdaság „post-growth economy” elősegítésére.

Három kulcsfontosságú cselekvési pontot fogalmaztunk meg az európai, országos és regionális döntéshozásnak címezve arra vonatkozóan, hogy hogyan kéne egy virágzó társadalmat létrehozni, amelyben szem előtt tartjuk a Föld eltartóképességét és határait. Ezen pontok útmutatást adnak az egyre kritikusabbá váló klímaváltozás, a fajok tömeges kipusztulása és a társadalmi egyenlőtlenségek kríziseiben is.

snail-shell-988766_960_720

Folytatás

Qubit: Jólét gazdasági növekedés nélkül – ahogy azt Pesten elképzelik

Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a „jólét gazdasági növekedés nélkül”? –  Lazányi Orsolya ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója az általa is alapított Cargonomia nevű szervezet példáján keresztül próbált választ adni a kérdésre csütörtökön a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

A könyvtár szociológiai gyűjteménye által szervezett, a „közösségi integráció kreatív útjait” bemutató sorozat április 11-i estjén szóba került az informális munka, a szolidáris szövetkezeti forma, a piac dominanciájának letörése és a pedállal hajtott low-tech turmixgép is.

A mágnás földbirtokos Wenckheim Frigyes egykori palotájának neobarokkosan neorokokó rendezvényterme erős kontrasztban állt az önmeghatározása szerint radikálisan antikapitalista nemnövekedési mozgalom hazai mozgalmárának előadásával.

Antikapitalista üzenet a volt mágnáspalotában, a jobb szélen Lazányi Orsolya ül. Fotó: Qubit

Antikapitalista üzenet a volt mágnáspalotában, a jobb szélen Lazányi Orsolya ül. Fotó: Qubit

Folytatás

Gondolatok a Nemnövekedés Konferenciák elmúlt egy évtizedéről

6. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia

6. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia, Malmö

A Svédországban megrendezett 6. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia, valamint a két testvérrendezvény – egy mexikóvárosi és egy brüsszeli – után osztják meg a szervezők és a támogatók gondolataikat az elmúlt évtizedről

„A konferenciáink célja a témában elért legfrissebb kutatási eredmények bemutatásán túl , hogy politikai javaslatok megfogalmazásában és kidolgozásában is előmozdítsuk a kooperatív kutatásokat, építsük a mozgalmat, és népszerűsítsük az aktivizmust és a támogató művészetet.”

Párizsban, a tizenegy éve megrendezett első Nemzetközi Nemnövekedés Konferencián jelent meg először az angol „Degrowth” kifejezés az eredetileg francia aktivista szlogen, a „Décroissance” elnevezés megfelelőjeként.

Tavaly három konferenciát rendeztünk: MalmőbenMexikóvárosban és az Európai Parlamentben, Brüsszelben. Hogyan jutottunk el idáig?

A konferenciát szervező támogatói csoport minden második évben nyílt pályázatot hirdet a következő konferencia megtartására. Ezután segíti a konferencia egyik főszereplőjét, a helyi szervezőbizottságot.

Folytatás

Népszava: Dermedt nyúl az úttesten

The Only Sustainable Growth is DegrowthMagyarország az unió átlagát két százalékkal meghaladó növekedést akar elérni a jövőben, tavaly 4,8 százalékkal nőtt a gazdaság. Szuper hír ez, alább mégis inkább lelomboznánk a nyájas olvasót. Nem mintha a növekedés nem lehetne cél, de mondunk egy jobbat: például heti pár napos munka, mindenkinek.

Húszéves fennállásához közeledik a nemnövekedés- (degrowth) mozgalom. Ez annyiban nem jó hír, hogy több idő telt el az alapítása óta, mint amennyi hátra van a régi világrendből azoknak a természettudósoknak az előrejelzése szerint, akik a globális felmelegedés miatt 2030-ra visszafordíthatatlan folyamatokat vizionálnak. Ehhez képest ismerjük a világhatalom elnöke, Donald J. Trump hozzáállását, aki az Ovális Iroda szőnyege alá gyömöszölte e problémát az általa fake newsnak nevezett tartalmak közé. Mert könnyebb növekedni, s ezzel népszerűséget szerezni és Fehér Házat (vagy bármely színű házat) megtartani, mint visszafogni a károsanyag-kibocsátást, s ezzel a gazdaságot. De hogy ne menjünk ilyen messzire, magyar kollégája, Orbán Viktor a migráció ellen folytat háborút, pedig az ENSZ szerint az embertömeget összehasonlíthatatlanul nagyobb mértéken a globális felmelegedés, semmint a terrorizmus fogja élhetőbb földrészek felé hajtani. Tavalyi adatok szerint a gazdasági növekedésből adódó haszon 82 százalékából a leggazdagabb 1 százalék profitált, míg az emberiség fele egy centet sem látott ebből. Vagy: Magyarországon tavalyelőtti adat szerint a munkavállalók 65 százaléka keresett annyit, mint a felső 10 százalék.

 

Folytatás

Dívány: TÚLÓRÁK HELYETT ÉRTELMES MUNKÁT, JELENTÉSTELI ÉLETET!

Az európai gazdaságok kizárólagos célja évtizedek óta a GDP növelése. Azonban a legminimálisabb emelkedésnek is komoly ára van: az ország eladósodik, a természet pusztul, miközben elidegenítő munkákat végzünk rogyásig. Hogyan érhető el jólét a gazdasági növekedés kényszere nélkül? Mit tehetsz azért, hogy jelentéstelibb legyen az életed? Minderről a nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjét, Vincent Liegey-t kérdeztük.

Tizenhat évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, és már a Keleti pályaudvaron beleszeretett a fővárosba. Vincent Liegey Budapest utcáin sétálva megérezte a közösségi kezdeményezések elindításához szükséges kreatív potenciált.

A nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjével, Vincent Liegey-vel beszélgettünk
A nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjével, Vincent Liegey-vel beszélgettünkFotó: Ruzsovics Dorina

Most a Cargonomia nevű helyen fogad minket, amely az ország első teherbiciklis központja. Otthonos fotelekben ülünk, miközben körülöttünk zajlik a jövés-menés: emberek érkeznek, távoznak, munkálkodnak az élénk hangulatú helyen.

Attól függően, hogy épp kik vannak itt, és melyik nap sétálsz be, számos javában zajló és aktuálisan formálódó projekttel találkozhatsz.

– kezdi a bemutatást Liegey. „Ez egy nyitott tér, ami lehetővé teszi, hogy emberek találkozzanak, és eszközöket, tudást, időt osszanak meg egymással. A projektek nem költségigényesek, hanem mindenki azt hozza, amit be tud vinni egy kezdeményezésbe.”

Cargonomia három társadalmi és környezeti szempontból felelősen működő szervezet közötti együttműködés. A Cyclonomia közösségi bicikliszerelő műhely, ahol mindenki megtalálhatja a szükséges szerszámokat és szakmai segítséget, ha szeretné megszerelni a saját biciklijét. Ezek a teherbiciklik (cargo bike) strapabíró eszközök, gyakorlatilag bármilyen áru szállítására alkalmasak. A Zsámboki Biokertben zöldségeket termesztenek, melyekből bárki rendelhet egy dobozzal. A Kantaa (a szó finn jelentése hoz, visz, cipel) egy olyan teherbiciklis futárszolgálat, amely decemberben például karácsonyfákat visz házhoz. A Cargonomia együttműködik a Nagy Lépés Futárszolgálattal is, amelynek keretében megváltozott munkaképességű emberek szállítanak ki csomagokat gyalogosan vagy tömegközlekedéssel.

Folytatás