admin bejegyzései

A koronavírus nem hozta el a nemnövekedést, de rávilágít, hogyan szerveződhetne másképp az életünk

Merce, 2020. április 10.

A koronavírus majdnem a emberiség felét bezárkózásra késztette. Értelemszerűen, ennek a környezetre nézve különösen üdvös hatása van, többek között a széndioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkenése terén[1]. A GDP lelassul, a bolygó jobban van. A  Nemnövekedés mozgalom megálmodta, a koronavírus megcsinálta? Nem!

Nem. Az időszak, amit épp megélünk, egyáltalán nem hasonlít arra a Nemnövekedés-társadalomra, amit javaslunk. Ez a gazdasági lelassulás aggasztó szociális, demokratikus és emberi szempontból. Ez a kényszer-visszaesés pontosan ellentétes következményekkel jár, mint ami a választott Nemnövekedésből következne. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy ez a válság lehetőség arra, hogy átgondoljuk a társadalmi modellünket, hogy el tudjuk kerülni az ehhez hasonló megrázkódtatásokat vagy tompítani őket.

A koronavírus egyszerre jelzi és felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket: a legsérülékenyebbek elszigetelődése, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők kizsákmányolása, a leginkább kitettek megfertőződése… E rendkívüli körülmények között ismét a munka világa diktálja a lépéseket, és hoz létre még több egyenlőtlenséget. Ráadásul, az önkényuralom csábító lehetősége is visszatért.

Folytatás

HVG: Radikális javaslattal oldanák meg a koronavírus-válságot

 

Szolidaritás, a munka radikális újraértelmezése és demokratikus társadalom: több mint ezer, a nemnövekedéshez különböző szállal kötődő ismert tudós, szakértő, politikus, aktivista és művész támogatja azt a nyílt levelet, ami a gazdaság átalakítását szorgalmazza.
HVG, 2020. május 13.Normality was the problem 3 FB (1)

Nemnövekedés: A gazdaság új gyökerei.
Degrowth Open Letter.

Ma jelent meg a Nemnövekedés: A gazdaság új gyökerei. A jövő átértelmezése a koronavírus tükrében nyílt levél, amelyet több mint ezer tudós, szakértő, politikus, aktivista és művész, illetve több mint hatvan szervezet írt alá, és ami új alapokra helyezné a koronavírus-járvány utáni gazdaságot, a nemnövekedéssel a középpontban.
Folytatás

Zöld Egyenlőség Podcast 8. rész: Technológia a társadalmi fenntarthatóság szolgálatában

UE-Zold-podcast

Köves Alexandra arról beszélgetett Bajmócy Zoltánnal, hogy milyen összefüggések vannak a technológiai fejlődés és a társadalmi fenntarthatóság vagy éppen fenntarthatatlanság között. Vajon milyen az a technológia, amely egyszerre támogatná a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot?

Ivan Illich, osztrák filozófus vezette le, hogy valójában egy 100 km/órával közlekedő autó kb. 5 km/órával megy, ha figyelembe vesszük azt is, hogy mennyit kell a megvásárlásáért és fenntartásáért dolgozni. Ráadásul minél kisebb keresetű valaki, annál rosszabb ez az arány. Napjainkban a társadalmi viszonyokat a technológia nem csak leképezi, de a legfontosabb közvetítőjeként is szolgál. Az információs piac ráadásul olyan tőkét ad kevesek kezébe, amely megfelelő közösségi kontroll nélkül nem feltétlenül szolgálja a társadalmi fenntarthatóságot. A tudás monopolizációja és privatizációja a társadalmi igazságosság ellen hat, így nem véletlen, hogy az alternatív technológiai megoldásokban gondolkodó mozgalmak törekvéseinek középpontjában a nyílt hozzáférésű tudás; valamint a technológia decentralizálása és demokratizálása áll.

A podcast nyolcadik része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/technologia-a-tarsadalmi-fenntarthatosag-szolgalataban/

 

Zöld Egyenlőség Podcast 7. rész: Technológia a környezeti fenntarthatóság szolgálatában

UE-Zold-podcast

A végtelen technológiai optimizmusunk mellett is látszik, hogy amíg a technológia az egyik problémánkat megoldja, egy másikat létrehoz. Köves Alexandra Bajmócy Zoltánnal arról beszélget, hogy hogyan lehet erős fenntarthatósághoz vezető technológiai megoldásokat keresni a környezetünk érdekében.

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a technológiai változásra, mint egy robogó gyorsvonatra: csak előre lehet menni, vagy esetleg tolatni, de ez utóbbit meg miért tennénk? Sokan a környezeti fenntarthatóság és a környezet kapcsolatát egy olyan problémának látják, amelyben a gyorsvonat tolatni kezd, és a low-tech megoldások kerülnek előtérbe. Ugyanakkor a technológiai megoldásaink nagyon komplex lenyomatot hordoznak magukon a társadalmi viszonyokról, az elképzeléseinkről, a vízióinkról. Így amikor elfogadjuk például a beépített elavulást, akkor azt a társadalmi képet fogadjuk el, amelyben ez egy tűrhető módszer. Ha azonban nem kizárólag a piacra hagynánk a probléma megoldását, akkor lehet, hogy egészen másként állíthatnánk a fenntarthatóság víziójának szolgálatába a technológiát. És innentől kezdve a kérdés már nem az, hogy a high-tech vagy a low-tech a fenntarthatóbb.

A podcast hetedik része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/technologia-a-kornyezeti-fenntarthatosag-szolgalataban/

Mit tartunk fejlődésnek? – Köves Alexandra ökológiai közgazdász a Klubrádióban

degrowth-594870_1920

Milyen típusú fejlődést szeretnénk újraindítani a járvány után? Kigyógyulunk-e a fogyasztói társadalom delíriumából? Helyére tesszük-e a globalizáció előnyeit és hátrányait? Kiábrándulunk-e a neoliberlizmusnak a piac mindenhatóságát hirdető vallásából? Mik azok a dolgok, amik már nem szolgálnak minket az eddigi gazdasági rendszerből? A 2020. április 9-i Reggeli személyben Para-Kovács Imre vendége dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász volt.

A beszélgetés az alábbi linken érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=vgPH5yy-9uM&t=3s

 

Zöld Egyenlőség Podcast 6. rész: Technológia – a fenntarthatóság üdvöskéje vagy motorja?

UE-Zold-podcast

Amikor fenntarthatóságról van szó, magunkban sem bízunk annyira, mint amilyen vakon bízunk a technológia megváltó erejében. De vajon a technológiai optimizmusunk segít vagy ront a helyzetünkön? Ebben az adásban Köves Alexandra ezt a témát járja körül Bajmócy Zoltánnal, a SZTE docensével.

A Zöld Egyenlőség podcast márciusi fő témája azt járja körbe, hogy a technológia inkább megváltó vagy inkább megváltandó szerepben tetszeleg az ökológiai közgazdászok szemszögéből. Az ökológiai modernizáció hívei azt hirdetik, hogy a technológia képes lesz megoldani a fenntarthatósági problémáinkat, hiszen képes lesz olyan hatékonyságot elérni, amellyel a fogyasztásunk és a környezeti terhelésünk elválik egymástól. Ebbe az irányba azonban egyelőre nem sok konkrét tapasztalat mutat. Georgescu-Roegen, az ökológiai közgazdaságtan egy jelentős képviselője az entrópia fogalmával hívta fel a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül minden, amit előállítunk hasznos, ugyanakkor a környezetünk számára minden beavatkozásunk magasabb rendezetlenségi szintet hoz létre. Ezért érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit és miért gyártunk. Elektromos borotvákat például azért, hogy gyorsabban borotválkozhassunk. Később viszont rászánjuk az időt arra, hogy dolgozhassunk az elektromos borotvák előállításáért, vagy azért, hogy megvehessük azokat…

A podcast hatodik része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/technologia-a-fenntarthatosag-udvoskeje-vagy-motorja/

 

Zöld Egyenlőség Podcast 5. rész: Sokszínű vidék – sokszínű megoldások

UE-Zold-podcast

Az ökológiai közgazdaságtan alapjairól beszélgetve a Zöld Egyenlőség podcast korábbi adásaiban sok szó esett a főáram kritikájáról, ezen adásban pedig már a lehetséges megoldásokat vázolja fel Köves Alexandra és Pataki György. Megtudjuk, mik azok az ügyetlen megoldások, és miért fontosak nekünk.

Az ökológiai közgazdaságtanban nagy hangsúlyt helyeznek az úgynevezett relokalizációra, vagy ökolokalizációra, ami megpróbálja a fogyasztási és termelési láncokat lehetőség szerint minél kisebb körben tartani annak érdekében, hogy egyrészt a költségek és hasznok (azaz a gazdasági beavatkozások pozitív és negatív hatásai) ugyanannál a közösségnél jelentkezzenek, másrészt azért, hogy a gazdaság szervezése a lehető legnagyobb mértékben vegye figyelembe egy adott térség adottságait. Ez helyi megoldások globális hálózatát jelentené, azonban egy ilyen megközelítés más adórendszert és más politikai döntéshozatali rendszert is feltételez.

Azt mondják, hogy „Amit nem tudsz mérni, azt nem tudod irányítani!” Felejtsük el teljesen a GDP-t? Mi a baj vele? Mit mér, és mit nem mér? Milyen alternatívák vannak? Ha ezeket tesszük a fókuszba, lehet elmozdulás?

A podcast ötödik része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/sokszinu-videk-sokszinu-megoldasok/

 

Zöld Egyenlőség Podcast 4. rész: Bevezetés az ökológiai közgazdaságtanba – Mennyit ér egy pillangó?

UE-Zold-podcast

A Zöld Egyenlőség következő adásában Köves Alexandra a természet értékéről beszélget Pataki György ökológiai közgazdásszal. Mérlegre teszik, hogy mennyit ér egy pillangó vagy egy bengáli tigris. Arról is szó esik, hogy szabad-e pénzbeli értéket rendelni az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz. Tud-e és akar-e a világ azért fizetni, hogy egy hektár esőerdő értékét ne a fakivágás, hanem a szén-dioxid-megkötés határozza meg?

Számos olyan projekt létezik, amelyek megpróbálják megbecsülni akár egy-egy fajnak a pénzbeli értékét. Egy európai kutatásban az ökoszisztémák és a biodiverzitás értékét próbálták meghatározni, és az egyik konklúzió az volt, hogy évi 45 milliárd dollár befektetéssel a védett területek megőrzésébe 5 billió dollárt lehetne ökoszisztéma-szolgáltatásokban nyerni, azaz majdnem százszorosa a megtérülés. Akkor miért nem fektet mindenki ebbe?

Pataki György tagja volt az ENSZ biodiverzitással és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos egyeztető fórumának, az IPBES-nek. Miről szól ez a fórum és mit ér el egyáltalán? És mi köze van az etikának mindehhez?

A podcast negyedik része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/bevezetes-az-okologiai-kozgazdasagtanba-mennyit-er-egy-pillango/

 

Zöld Egyenlőség Podcast 3. rész: Bevezetés az ökológiai közgazdaságtanba – Mégis kinek a fenntarthatósága?

UE-Zold-podcast

Ebben az adásban Köves Alexandra arról beszélget Pataki Györggyel, hogy miként gondolkodnak az ökológiai közgazdászok a fenntarthatóság fogalmáról, és miért rázza ki a legtöbbjüket a hideg a „fenntartható fejlődés” fogalmától.

A fenntartható fejlődés kifejezést a 87-ben megjelent Brundtland-jelentés óta használjuk egyre elterjedtebben, olyannyira, hogy mára már a csapból is ez folyik olyanok szájából is, akik még véletlenül sem gondolják komolyan a fenntarthatóságot. Ennek a fenntarthatóságnak három pillérjét ismerjük: környezeti, társadalmi és gazdasági. Jól hangzik, mégis az ökológiai közgazdászok felől sok kritika éri egyszerűen azért, mert olyan kompromisszumokból született, amelyek elhitetik velünk, hogy a szokásos üzletmenet mellett is lehet fenntarthatóságról beszélni. De hogyan lehet eltérően értelmezni a környezeti fenntarthatóságot? És mi az a társadalmi fenntarthatóság, és hogyan viszonyul a környezeti fenntarthatósághoz? Vannak ellentmondások? El lehet érni a kettőt egymás nélkül is? A gazdasági fenntarthatóság a fenntartható fejlődés trójai falova?

A podcast harmadik része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/bevezetes-az-okologiai-kozgazdasagtanba-megis-kinek-a-fenntarthatosaga/

 

Zöld Egyenlőség Podcast 2. rész: Bevezetés az ökológiai közgazdaságtanba – Már 50 éve tudjuk?

UE-Zold-podcast

Micsoda egyáltalán az ökológiai közgazdaságtan, és hogyan határozza meg önmagát a főáramú közgazdasági paradigmákhoz képest? – Az Új Egyenlőség zöld podcastja ezt az alapkérdést járja körül a második részben. Adásukban Pataki György ökológiai közgazdásszal Köves Alexandra az űrhajós- és a cowboygazdaság közötti különbségekről, az állandó állapotú gazdaság elképzeléséről és a növekedés határairól beszélget.

Ez a tudományterületeken átívelő kezdeményezés már több mint 30 éve intézményesült egy tudományos folyóirat és a nemzetközi tudományos társaság létrehozásával. Azonban a mára már klasszikusnak tartott „nagy öregek” mintha már a 70-es évek környékén előre látták volna, hogy miről fogunk 2020-ban lázasan beszélgetni: a kényszerű gazdasági növekedés logikája nem egyeztethető össze a környezet és a társadalom korlátaival. Ennek ellenére egy fél évszázad sem volt elég arra, hogy elmozduljunk erről a kényszerpályáról. Vajon miért?

A podcast második része a következő linken érhető el:

http://ujegyenloseg.hu/bevezetes-az-okologiai-kozgazdasagtanba-mar-50-eve-tudjuk/