Egyéb kategória bejegyzései

Népszava: Dermedt nyúl az úttesten

The Only Sustainable Growth is DegrowthMagyarország az unió átlagát két százalékkal meghaladó növekedést akar elérni a jövőben, tavaly 4,8 százalékkal nőtt a gazdaság. Szuper hír ez, alább mégis inkább lelomboznánk a nyájas olvasót. Nem mintha a növekedés nem lehetne cél, de mondunk egy jobbat: például heti pár napos munka, mindenkinek.

Húszéves fennállásához közeledik a nemnövekedés- (degrowth) mozgalom. Ez annyiban nem jó hír, hogy több idő telt el az alapítása óta, mint amennyi hátra van a régi világrendből azoknak a természettudósoknak az előrejelzése szerint, akik a globális felmelegedés miatt 2030-ra visszafordíthatatlan folyamatokat vizionálnak. Ehhez képest ismerjük a világhatalom elnöke, Donald J. Trump hozzáállását, aki az Ovális Iroda szőnyege alá gyömöszölte e problémát az általa fake newsnak nevezett tartalmak közé. Mert könnyebb növekedni, s ezzel népszerűséget szerezni és Fehér Házat (vagy bármely színű házat) megtartani, mint visszafogni a károsanyag-kibocsátást, s ezzel a gazdaságot. De hogy ne menjünk ilyen messzire, magyar kollégája, Orbán Viktor a migráció ellen folytat háborút, pedig az ENSZ szerint az embertömeget összehasonlíthatatlanul nagyobb mértéken a globális felmelegedés, semmint a terrorizmus fogja élhetőbb földrészek felé hajtani. Tavalyi adatok szerint a gazdasági növekedésből adódó haszon 82 százalékából a leggazdagabb 1 százalék profitált, míg az emberiség fele egy centet sem látott ebből. Vagy: Magyarországon tavalyelőtti adat szerint a munkavállalók 65 százaléka keresett annyit, mint a felső 10 százalék.

 

Folytatás

Dívány: TÚLÓRÁK HELYETT ÉRTELMES MUNKÁT, JELENTÉSTELI ÉLETET!

Az európai gazdaságok kizárólagos célja évtizedek óta a GDP növelése. Azonban a legminimálisabb emelkedésnek is komoly ára van: az ország eladósodik, a természet pusztul, miközben elidegenítő munkákat végzünk rogyásig. Hogyan érhető el jólét a gazdasági növekedés kényszere nélkül? Mit tehetsz azért, hogy jelentéstelibb legyen az életed? Minderről a nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjét, Vincent Liegey-t kérdeztük.

Tizenhat évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, és már a Keleti pályaudvaron beleszeretett a fővárosba. Vincent Liegey Budapest utcáin sétálva megérezte a közösségi kezdeményezések elindításához szükséges kreatív potenciált.

A nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjével, Vincent Liegey-vel beszélgettünk
A nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjével, Vincent Liegey-vel beszélgettünkFotó: Ruzsovics Dorina

Most a Cargonomia nevű helyen fogad minket, amely az ország első teherbiciklis központja. Otthonos fotelekben ülünk, miközben körülöttünk zajlik a jövés-menés: emberek érkeznek, távoznak, munkálkodnak az élénk hangulatú helyen.

Attól függően, hogy épp kik vannak itt, és melyik nap sétálsz be, számos javában zajló és aktuálisan formálódó projekttel találkozhatsz.

– kezdi a bemutatást Liegey. „Ez egy nyitott tér, ami lehetővé teszi, hogy emberek találkozzanak, és eszközöket, tudást, időt osszanak meg egymással. A projektek nem költségigényesek, hanem mindenki azt hozza, amit be tud vinni egy kezdeményezésbe.”

Cargonomia három társadalmi és környezeti szempontból felelősen működő szervezet közötti együttműködés. A Cyclonomia közösségi bicikliszerelő műhely, ahol mindenki megtalálhatja a szükséges szerszámokat és szakmai segítséget, ha szeretné megszerelni a saját biciklijét. Ezek a teherbiciklik (cargo bike) strapabíró eszközök, gyakorlatilag bármilyen áru szállítására alkalmasak. A Zsámboki Biokertben zöldségeket termesztenek, melyekből bárki rendelhet egy dobozzal. A Kantaa (a szó finn jelentése hoz, visz, cipel) egy olyan teherbiciklis futárszolgálat, amely decemberben például karácsonyfákat visz házhoz. A Cargonomia együttműködik a Nagy Lépés Futárszolgálattal is, amelynek keretében megváltozott munkaképességű emberek szállítanak ki csomagokat gyalogosan vagy tömegközlekedéssel.

Folytatás

Itt az ideje, hogy ne a gazdasági növekedéstől függjön Európa!

Egy különleges – fordulópontnak tekinthető – konferencia zajlott 2018. szeptember 18-19-én Brüsszelben: tudósok, politikusok és döntéshozók gyűltek össze egy olyan találkozón, amelyet öt pártcsalád európai parlamenti képviselői szerveztek szakszervezetekkel és civil szervezetekkel együttműködve. A konferencia előtt született az alábbi nyílt levél, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy véget kell vetni a gazdasági növekedéstől való függőségünknek, túl kell lépni a kényszerű gazdasági növekedés dogmáján.

Az elmúlt hét évtizedben a GDP növelése lett a gazdaságpolitika legfőbb célja az európai országokban. Ugyan a gazdaságaink valóban növekedtek, de mindennek a környezetünkre gyakorolt hatása is jelentősen nőtt. Ma olyan mértékben lépjük túl a Föld teljesítőképességének határait, hogy az már meghaladja a biztonságosnak tekinthető szinteket. Semmi jel nem utal arra, hogy lehetséges lenne egy olyan gazdasági növekedés, amely szétválasztja a növekedési és nyersanyag-felhasználási pályákat, és ezáltal nem szennyezi tovább a környezetet. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy
La Décroissance s'invite au Parlement Européen © Vincent Liegey

az európai társadalmi problémák megoldásához nem egy növekvő gazdaságra, hanem inkább a már meglévő jövedelem és vagyon igazságosabb elosztására lenne szükség.

Folytatás

Nemnövekedés Piknik – Budapest – Június 3.-án, Vasarnap 16 órakor

Szeretettel várunk titeket a Budapesti Nemnövekedés Piknikre Június 3.-án, vasarnap 16 órakor, a Valyó Kikötőbe!

Az esemény a 6. Nemzetközi Nemnövekedés Piknik része. Társadalmunk számos, egymással összefüggő kihívással néz szembe, a klímaváltozástól a felemelkedőben lévő populizmusig, a növekvő egyenlőtlenségtől a terjedő idegengyűlöletig… és ezeket mindannyian átéljük a hétköznapjainkban is. Ezért szeretnénk meghívni titeket, hogy gyertek, és hozzátok magatokkal lelkes ötleteiteket és kétségeiteket, javaslataitokat és kérdéseiteket, tapasztalataitokat és terveiteket, és persze helyi, szezon és bio ételeket és italokat, hogy megosszuk ezeket egymással. Ezekben a viharos időkben a nyitott és baráti hangulatú találkozókra több szükség van, mint valaha. A megoldás most történik, és mi mind a megoldás részei vagyunk – gyere és kapcsolódj! A Nemnövekedés (“Degrowth” vagy “Décroissance” ) gondolata az elmúlt 15 évben bukkant fel. Ennek a figyelemfelhívó szónak a célja az volt, hogy valódi vita induljon arról, hogy a végtelen növekedés egy véges Földön lehetséges és kívánatos-e. A Nemnövekedés a civilizációnk lehetséges válságára hívja fel a figyelmet, és alternatív és koherens megoldásokat keres erre minden szinten. Mivel értjük, hogy egy sokrétű kihívással állunk szemben, ezért a Nemnövekedés azt keresi, hogyan tudnánk egy demokratikus és békés átmenetet elősegíteni egy helyi alapokon nyugvó, egymáshoz kapcsolódó közösségekből álló, társadalmi és környezeti igazságosságot támogató társadalomhoz. Az eseményt számos olyan közösséggel együtt szervezzünk, akik aktívan dolgoznak ezen az átmeneten. Többen közülük részt vettek a 2016-ban Budapesten tartott 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia szervezésében. Akik szívesen megosztják a tapasztalataikat: CargonomiaCyclonomia, ESSRG, Greendependent (Kislábnyom – Small Footprint), Sustainable CEUZsámboki Biokert, Zöld Szabadegyetem Egyesület, etc. Olvass többet a Nemnövekedésről: http://nemnovekedes.net .. angolul: http://www.projet-decroissance.net/?cat=35 Gyerekek és kutyák szívesen látottak!

„A mértékletes bőség és a hedonizmus ideája”, Vincent Liegey, Interjú, Magyar Narancs, 2017/37

Liegey-degrowth-nemnovekedes-magyar-narrancsInterjú, Magyar Narancs, 2017/37. (09. 14.)
„A mértékletes bőség és a hedonizmus ideája”
Vincent Liegey aktivista a Nemnövekedés mozgalomról

A baloldali gyökerű nemnövekedés mozgalom a fogyasztói igények tudatos leépítésében, önmagunk egyfajta megjobbításában látja a globális ökológiai megsemmisülés ellenszerét, s elutasítja még a fenntartható fejlődés ideáját is. Az irányzat egyik hazai képviselőjével beszélgettünk, aki franciaként több mint tíz éve él Budapesten.
Vincent Liegey: Működik a diktafon? Jól működnek ezek a high-tech kütyük, igaz?
Magyar Narancs: Működik, igen. Nem szereti a high-techet, ugye?
VL: Elég kritikus vagyok vele szemben.
MN: És mit ért a low-tech alatt, amire olyan sokszor hivatkoznak?
VL: Hát akkor vágjunk bele! A low-tech egyfajta provokatív szakítás a high-techkel, amely mind komplexebb technológiát, egyre kifinomultabb alkatrészeket igényel, olyan gyártási folyamatokat, amelyeket nehéz kézben tartani.
MN: Ön szerint hogy kellene felvenni ezt az interjút?2017 / 37
VL: Miért ne lehetne jegyzetelni, tollal és papírral? Tudom, nincs erre idő. A low-tech elve, hogy próbáljuk meg lokális szinten magunk előállítani ezeket a technológiákat, javítsuk meg, ami elromlott, és legyünk tisztában a technológiák gyártási következményeivel.
MN: A lokális előállítás mellett a lokális pénz bevezetéséért is kampányolnak. Mit jelentene ez a gyakorlatban?
VL: Egy nem spekulatív, a helyi szolgáltatások fizetőeszközeként használt lokális pénzről lenne szó, amellyel sokfelé kísérleteznek a világban. Mondjuk, létrejönne Budapesten egy alternatív helyekből álló hálózat, ahol lokális pénzzel fizetnénk a fogyasztásért és a fellépőknek.
MN: És az adóhatóság? Folytatás

A neoliberalizmus és a protekcionizmus helyett valami mást ajánlunk

2016. NOVEMBER 23. SZERDA

A francia baloldalon hosszú ideje folyik a vita a protekcionizmus nyújtotta lehetőségekről: eszköz lehet-e az ország szuverenitásának visszaszerzésében, az utóbbi évtizedek gazdasági folyamatainak, így például az ipari termelés eróziójának visszafordításában. A nemnövekedés mozgalom képviselőinek korábban franciául megjelent, alábbi szövege ma, amikor Donald Trump győzelme újabb lendületet adhat a protekcionizmusnak, ismét aktuálisnak tűnhet.  

ted.jpg

Térjünk vissza a protekcionizmushoz? Próbáljuk meg szabályozni a piacokat? A munkanélküliség elleni küzdelemben a növekedést favorizáljuk, bármi áron? Úgy tűnik, a baloldal híján van az emancipációt célzó, átfogó és ökológiailag fenntartható társadalmi-gazdasági projekteknek. Az eszmei vákuummal szemben, a gazdasági relokalizáció egyre vonzóbb elképzeléssé vált.

A szerzők által javasolt “relokalizáció” kifejezés fordítása nem egyszerű. A Franciaországban az elsősorban a termelő egységek olcsóbb feltételeket nyújtó országokba való költöztetésére használt “délocalisation” kifejezés ellentéte: az adott tevékenység visszatelepítése a lokális keretek közé.

De nyitott és altruista relokalizációról van szó, amely a nyomasztó és veszélyes elszigetelődéssel ellentétben képes a hatalom, a hatékonyság, a jólét, az autonómia és az együttélés megfelelő egyensúlyait megteremteni. Vitaindítónak olvassák el, hogyan vélekedünk mi minderről.
Folytatás

Új kommunizmus? Neo-hippimozgalom? Felhívás királyakasztásra? Mi az a nemnövekedés?

Budapesten rendezik meg augusztus 30-a és szeptember 3-a között az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciát. A nemnövekedés mozgalma az elmúlt évtizedben ütötte fel a fejét, mint a fennálló, állandó növekedésen alapuló világgazdasági rendszer kritikájának új, alternatívát is kínáló megnyilvánulása. A Magyarországon ragadt francia nemnövekedés mozgalom szószólójával, Vincent Liegey-el beszélgettünk arról, mi ez a nemnövekedés egyáltalán. Komcsik, szocik, zöldek, utópisták, vagy kik ezek? És mit akarnak?

Nemnovekedes-Degrowth-Jolet-LiegeyVincent Liegey érdekes figura, az áramlatokkal valós szembenúszási hajlamát az is jelzi, hogy európai fiatalként nem Magyarországról települt valamelyik nyugati országba, hanem fordítva. 15 éve érkezett egy barátját meglátogatni Budapestre, aztán megfogták az ország, a főváros, az itt élők olyan sajátosságai, amiket itt élőként észre sem vesz az ember, de párizsi szocializációval nagyon is egzotikus, szeretetre méltó és lelkesítő dolgok. Vincent erről az élményről is mesél az interjúban.

El tudnád mondani, mi is az a “nemnövekedés”?
Folytatás

Budapesti Nemnövekedés Konferencia/Hét: Új utakon járva

Budapest degrowth week  Az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencián Budapesten több, mint 600 érdeklődő vett részt a világ minden tájáról. A konferencia tudományos része mellett első ízben került megrendezésre egy mindenki számára nyitott fesztivál, a Budapesti Nemnövekedés Hét, mely több ezer résztvevőt mozgatott meg a város különböző pontjain. Túrák, művészi előadások, workshopok, panelbeszélgetések, és koncertek kerültek megrendezésre, lehetőséget teremtve a Nemnövekedés közösségének arra, hogy kapcsolatba kerüljenek partnereinkkel, barátainkkal és Budapest lakosaival.

Ezen események szervezésénél a fő szempont a Nemnövekedés elveinek szem előtt tartása volt: együttműködés helyi élelmiszer termelőkkel, erőszakmentes kommunikáció, átláthatóság és közvetlen demokrácia, a partnerek, szervezők és résztvevők sokszínűsége, valamint párbeszéd és szövetség teremtése a társadalom különböző szereplői között. Létrehoztunk továbbá új, nyílt forráskódú felületeket és kommunikációs teret, ahol bármilyen hozzászólást, dokumentumot, vagy kép-, és hanganyagot megoszthatnak.

A két éves szervezés és a konferencia ideje alatt a szervezők és a résztvevők egyaránt kipróbálhatták a Nemnövekedés tevékenységeit a gyakorlatban, mintegy kísérletezve az elmélettel. A lehetséges felmerülő kérdések a következők: hogyan értelmezzük a Nemnövekedés fogalmát? Egy mozgalomról, hálózatról, vagy provokatív szlogenről beszélünk? Milyen jövőbeli lehetőségei vannak a globális és helyi szintű közreműködésnek? Hogy lehetne hatékonyabb szövetségeket létrehozni? Mi lesz a Nemnövekedés iránymutató narratívája? Néhány válasz és beszélgetés a fent említett témák körül megtalálható a honlapunkon: videók (magyarul), prezentációk, tanulmányok.

Több, mint 100 interjú készült a magyar és nemzetközi média részvételével.

Szeretnénk köszönetet mondani minden partnerünknek és a konferencia résztvevőinek, továbbá köszönjük barátainknak, szomszédainknak Budapesten és túl, a párbeszéd folytatódik!

A Budapesti Nemnövekedés Konferencia csapata
http://budapest.degrowth.org/

14233013_1210091185688565_8001697683644862393_n14264097_1210093705688313_9209222735192829688_n    14212758_1210093242355026_3117252545475035600_n 14199311_1210093109021706_6853639432353869212_n  14225397_1210092039021813_3563515041759301834_n  14192065_1210091312355219_7619284707874252925_n Fotok Café Babel Budapest

Meghívó az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciára (Budapest, 2016. augusztus 30 – szeptember 3.)

Az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciának Budapest ad otthont 2016. augusztus 30. és szeptember 3. között.

green snail

Find the public Programmes here

Nemnövekédes Hét Programred snail

Most először, a konferenciával párhuzamosan megszervezésre kerül a „Budapesti Nemnövekedés Hét”, amelynek keretén belül – 10 helyszínen több mint 100 -, a nagyközönség számára is elérhető panelbeszélgetésen; társadalmi párbeszédet bátorító világkávézón; gyakorlati workshopokon; alternatív szervezeteket és megoldásokat bemutató túrákon; valamint művészeti, zenei és kulturális eseményeken vehetnek részt az érdeklődők.

Budapest degrowth week A nemnövekedés gondolata az elmúlt 10 év során terjedt el. Magát a figyelemfelhívásra szánt fogalmat olyan vitákban kezdték el használni, amely arról szólt, hogy egy korlátos világban lehet-e, vagy egyáltalán akarunk-e növekedni. A konferencia és a Nemnövekedés Hét célja egyfelől, hogy megkérdőjelezze a növekedés szükségességét a korlátok ismeretében és segítsen felmérni a társadalom kihívásait ebből a szempontból, másrészt pedig, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményezzen a legkülönbözőbb szinteken a lehetséges megoldásokról.

Mi az a nemnövekedés? – 444.hu
Nem lehet a végtelenségig növekedni
 – ATV
“Ki kell szállni a mókuskerékből!” – Kossuth Radio

Jólét gazdasági növekedés nélkül

SAJTOKOZLEMENY – Nemnovekedes Konferencia/Hét

„A GDP és a boldogság két külön dolog”, A Vörös Postakocsin

A Vörös Postakocsi Online

Ha a dolgok így mennek tovább, 2050-re összeomlik az a gazdasági rendszer, amiben élünk – figyelmeztet Serge Latouche francia közgazdászprofesszor. „Gyökeresen át kell alakítani a gazdaságot és az intézményrendszert. Az átalakuláshoz vezető eszközök címszavakban a következők: helyi termelés, újfajta mezőgazdasági módszerek (biogazdaság, agroökológia, agroerdészet), low-tech közlekedés, helyi pénz, szívességbankok, a munka megosztása, feltétel nélküli alapjuttatás, maximált jövedelem, az igazságtalan hiteltörlesztések felmondása, a reklámok és a tervezett elavulás  szigorú korlátozása – javasolják mindezt egy alternatív közgazdasági modell, aNemnövekedés mozgalom szószólói. Vincent Liegey-vel, a Nemnövekedés mozgalom magyarországi szóvivőjével a mozgalom céljairól és mai helyzetéről beszélgettem.

Kulin Borbála: A Nemnövekedés mozgalom elképzelései és programjai felől tájékozódva többféle benyomás kavarog bennem: egyfelől, hogy egy utópia ragad magával. Másfelől, belegondolok, hogy egy vidéken élő ember átlagos hétköznapi életében a célkitűzéseitek jó része már ma megvalósul: az emberek sokat járnak biciklivel, használt ruhákkal ruházkodnak, a szomszédokkal és ismerősökkel csere-üzleteket kötnek – de nem tudatosságból, hanem mert az embereknek nincs pénze. A Nemnövekedés nem csupán egy ideológia a kapitalizmus „vesztesei” számára?

V.L.: Fontos dologra kérdezel rá. Ugyanis határozott különbséget kell tennünk recesszió – vagy kényszerű nemnövekedés – és választott nemnövekedés között. Két teljesen különböző helyzet. Ha ugyanis elhatározod, hogy nem használod a kocsid és inkább biciklizel, ha felszabadítod magad a kocsiszükséglet alól, az alól az anyagi teher alól, amit a kocsi fenntartása jelent és ezt tudatosan és önszántadból teszed, teljesen másképp éled ezt meg, mint hogyha ugyanezt szükségből csinálod, mert nincs más megoldás, mert nincs pénzed. Azt se felejtsük el, hogy azért láthatjuk „veszteseknek” a szerényebb körülmények között élő embereket, mert egy olyan társadalomban élünk, amiben a tömegmédia, a kultúránk azt sugallja folyamatosan, hogy minél többet fogyasszunk. Még ha az alapvető szükségleteinket fedezni is tudjuk, mindig úgy érezzük: ez nem elég, előttünk a leggazdagabbak élete, az ő életstílusukat akarjuk követni. Mi azt kérdőjelezzük meg, hogy van-e értelme olyan társadalmat építeni, ami azon alapul, hogy állandóan többet és többet akarunk fogyasztani, így állandó versenyhelyzetbe állítva egymással a társadalom tagjait. Ha így teszünk ugyanis, akkor egy állandó frusztrációt választunk, és ennek az értelmét muszáj megkérdőjeleznünk. Mi tehát nem azt mondjuk az embereknek, hogy jaj, de jó, hogy szegények vagytok, maradjatok is szegények, jó az nektek – sokkal inkább a globális rendszert kritizáljuk. Kritizáljuk az oligarchák, a leggazdagabbak, a burzsoázia életstílusát. Nem csak, hogy nem fenntartható, de nem is kívánatos. Hiszen a leggazdagabbak között is, a nagyvárosi elit társadalom tagjai között is igen magas a depressziós emberek aránya, gyakori az öngyilkosság, a stressz, az értelmetlen élet, az értelmetlen tevékenységek okán. A társadalmunk tehát olyan, hogy a szegények és a gazdagok is boldogtalanok: az egyik oldal frusztrált, mert a másik életére vágyik, a gazdagok pedig a normális társadalmi-szociális viszonyok hiányát, az értelmes tevékenységek hiányát sínylik meg. Nem szegénységbe akarjuk tehát dönteni az emberiséget, hanem a globális rendszert kritizáljuk.
Folytatás