A növekedésen túl – egy új irányzat hozzájárulása a fenntarthatósági vitához
Dombi Judit — Málovics György
A gazdasági növekedés fenntarthatóságának kérdése már jó ideje foglalkoztatja a közgazdászokat – leginkább a környezet-gazdaságtan és az ökológiai közgazdaságtan képviselőit. Tanulmányunkban egy olyan új, nemnövekedésnek* (degrowth) nevezett irányzatot mutatunk be, amely szerint a gazdasági növekedés egyrészt környezeti oldalról hosszú távon nem fenntartható, másrészt pedig társadalmi oldalról nem is feltétlenül kívánatos. Így korunk környezeti, társadalmi és gazdasági problémáira nem a gazdasági növekedés fokozása a megoldás, hanem egy új, ténylegesen ökológiailag fenntartható és igazságosabb társadalmi-gazdasági berendezkedés, amely nem a gazdaság méretének folyamatos növekedésére épül. Az irányzat közgazdaságtani előzményeinek és gondolatkörének vázolása után megpróbáljuk elhelyezni e megközelítést napjaink fenntarthatósággal foglalkozó gondolati paradigmái között. Következtetésünk, hogy a nemnövekedés koncepciója még nem kiforrott, mondandóját számtalan bizonytalanság és megválaszolatlan kérdések sokasága övezi. Leginkább talán egy olyan újszerű megközelítésnek tekinthető, amely strukturált módon rávilágíthat számos olyan vitás kérdésre, amelyeket a hagyományos fenntarthatósági gondolkodás nem képes érdemben megválaszolni. Journal of Economics Literature (JEL) kód: O40, O44, Q01.
LXII. évf., 2015. február (200—221. o.) , Szemle
The dilemma of the sustainability of economic growth has been debated in economics for decades, above all in environmental economics and ecological economics. The study introduces an approach that is critical towards the long-term sustainability of economic growth. According to the de-growth approach, continuous economic growth is (1) impossible for environmental reasons, and (2) not even necessarily desirable for social reasons. So the solution to environmental, social and economic problems of the age is not more, accelerated economic growth, but a new socio-economic order that is ecologically sustainable, socially equitable, and not based on continuous economic growth. After introducing the antecedents of de-growth in economics, the authors place it among the current streams of sustainability thinking. The conclusion is that the messages of de-growth are encompassed by many uncertainties and unanswered questions. Present-day de-growth thinking, rather than being a mature paradigm, can be seen as a novel approach potentially able to highlight debatable sustainability-related questions that cannot be resolved by mainstream sustainable-development thinking.